Schült Antal - feltaláló

2012.06.07 08:52

 

– Milyen szakmát tanult?

– Autószerelő vagyok, mai napig is ezt csinálom, itt tanultam ki a mesterséget Visegrádon, itt is dolgoztam mindig, ki sem mozdultam a faluból, illetve most már város. Mindig önálló voltam, a régi világban ezt maszeknak hívták, most meg vállalkozó vagyok.

– Első találmánya összefüggött a szakmájával?

– Igen, de annak már több, mint húsz éve. Akkor még sokkal könnyebben rozsdásodtak a kocsik, főleg a sárhányónál, kitaláltam egy műanyag kerékdobot, amit a sárhányó belsejére lehetett erősíteni, ez megvédte a rohadástól. El is kezdtük gyártani műanyagnyomó géppel, és szereltük föl a kocsikra. De mielőtt a Találmányi Hivatalba beadtam volna, elküldtem az Alkotó Ifjúság pályázatra. Ezt csak azért vetem közbe, mert mindjárt ki fog derülni, hogy mindenütt lopják a találmányokat, és ez nem új dolog. A pályázatra nekem adtak egy elismerő oklevelet, valaki meg egy év múlva elkezdte gyártani. Ott az volt trükk, hogy a beadott munkáknak nem volt szabadalmi védettségük. Elküldtem egy pontos leírást, és valakik szépen megcsinálták, meg is gazdagodtak belőle. Így működött már akkor is, csak nem gondoltam rá. Az egész pályázat azért volt, hogy aki tud valamit, attól begyűjtsék, és odaadják a megfelelő embernek. Most már mindenki tudja, hogyan mennek a dolgok, meg mindenki okos, de akkor még nem láttuk ezt. Meg lehet nézni, hány találmány van, és hány per, ami mind arról szól, hogy a feltalálót meglopták. Így kezdődött, és így megy a mai napig.

– Hogy történhet ez meg ilyen gyakran?

– A feltalálók általában nem olyan emberek, akik az üzleti világban is jártasak. Két találmányom révén a világ legnagyobb autógyáraival vagyok kapcsolatban, másik kettő révén pedig egy óriási sportszergyártó céggel, de a hosszas tárgyalásokhoz megfelelő tudású emberek kellenének, én ehhez egymagam kevés vagyok. Szükségem lenne rá, hogy mögém álljon valaki. Nemcsak én vagyok ezzel így, hanem minden feltaláló. Azért is, mert a másik félben megvan a szándék, hogy amiért nem kell feltétlenül fizetni, azért ne fizessen. Most ugyanaz a helyzet, mint akkor, mikor a sárhányó alá gyártottam a műanyag dobot, csak most százmilliós nagyságrendben.

– Nincsenek erre cégek, vagy állami intézmény, hogy a feltalálókat segítsék, hogy egy találmány minél előbb közkinccsé váljon?

– Vannak cégek is meg állami intézmény is, de az államinak csak annyi a feladata, hogy az embert összehozza a megfelelő gyártóval, onnan már egyedül kéne továbblépni, de ez sem könnyű. Erre létrejöttek magáncégek, de például akivel én kapcsolatban voltam, az négyszázezret kér havonta, hogy foglalkozzon egy dologgal, csakhogy egy évig is tarthatnak a tárgyalások, és nem biztos, hogy sikerrel végződnek. Ez több millió is lehet találmányonként. Ki bírja ezt el?

– Korábbi találmányaiból nem tudja fedezni a költségeket?

– Eddig egyetlenegyből láttam pénzt. Az autószerelésből élek.

– Mi az a két találmány, amiről autógyártókkal tárgyal?

– Az egyik egy gyorsan kicserélhető kuplung, öt perc alatt kész van vele az ember, szemben a hagyományos megoldás négy-öt órás munkájával, a másik egy gyorsan cserélhető féktárcsa. Volt olyan gyár, amelyik visszaírt, hogy nem vesz semmit kívülről, volt, amelyiket érdekelte, vizsgálják is, de majdnem egy éve semmi jelzést nem kaptam. Ezen a szinten már majdnem diplomácia a tárgyalás, ehhez kéne a segítség, mert az ember ugye nem terítheti ki minden kártyáját az elején. Persze vannak szerződéses biztosítékok, de az sem véd száz százalékig.

– Amit kitalál, önállóan el is tudja készíteni?

– Majdnem mindent. Van egy kis műhelyem, az alkalmas ilyesmire. Most már hatvan találmányom van a legkülönbözőbb területekről, még játékok is akadnak, és elég sok a szellemi termék is köztük, azokat szerzői jog védi, ott egy kicsit könnyebb a helyzet. A hatvan találmánynak csak a szabadalmi oltalma tizenkétmillió forintomba került, és az oltalom fenntartása még évi húsz-harmincezer darabonként.

– Milyen szellemi termékek vannak közöttük?

– Például a körsakk meg a négyes sakk. A négyes sokkal élvezetesebb, mint a hagyományos, azt mondják róla, hogy a világ legbonyolultabb játéka. Négyen ülnek egyszerre a sakktábla körül, mindenkinek ugyanúgy vannak bábui, persze négy különböző színben, és eldöntik, hogy mindenki mindenki ellen játszik, vagy összefognak, lehet párost is, akkor a szemben ülők vannak együtt. Egyébként a szabályok majdnem ugyanazok – gondolja meg, hányféle különböző lehetőség jön így létre. Már nemzetközi versenyeket is rendeztek belőle. A körsakk ugyanolyan, mint a hagyományos, csak kör alakú a tábla, ezáltal minden más lesz. Mind a kettőnek az a lényege, hogy a mostani sakkelméletből, amiről már könyvtárakat írtak össze, semmi nem érvényes rájuk. Ma már a nagyok minden megnyitást ismernek a tizenötödik lépésig, utána van egy kis eltérés, itt viszont minden más és sokkal változatosabb. A gyártását átadtam valakinek, mert nincs rá igazán kereslet, egy szűk közönség veszi. Játékból több is van, például egy olyan, ami a rubik kockával összemérhető szintű. Az ilyenek nagyon kellenek, mert a nyomkodós elektronikus játékokkal egyre több a baj, bolondulnak meg tőlük a gyerekek. Van még két játék, amiről a sportszergyártóval tárgyalok, egyik a lábbiliárd, másik a lábrex, ezeket szabadtéri pályán labdákkal játsszák golyók helyett.

– Melyek azok a találmányai, amelyeket a legfontosabbnak tart?

– Van az energiatakarékos fűtőbetét villanybojlerekbe, ami olyan anyagból készül, hogy nem rakódik le rá a vízkő, ezért soha nem kell kicserélni. Rendesen egy bojler élettartama alatt két-háromszor van szükség ilyesmire. Ezt már kipróbálták egy ismert magyar gyártó cégnél, kell is nekik, csak még akad egy kis gond, nem tudom, megoldódik-e. Van egy találmányom, amely a labdarúgó-mérkőzések bírói tévedéseit és csalásait teljesen kizárja. Ezt már vizsgálja a világ öt nemzetközi labdarúgó-szövetsége, ebben az Országgyűlés Sport Bizottságának elnöke volt segítségemre, de nem tudom, most hogy áll az ügy. Aztán kitaláltam egy pezsgőgyártásban használható műanyag zárókupakot, ami összegyűjti a rázóállványon tartott üvegben lerakódó finom seprűt, ezért nem kell fagyasztással eltávolítani. Ez a nagy gyáraknál is egyszerűsíti a folyamatot, de mivel nagyon olcsó, egészen kis pincészetek is tudnak vele pezsgőt készíteni. Itt megint megemlíteném, hogy tárgyaltam a legnagyobb pezsgő gyárakkal, ügynököt is fogadtam, az kivitte Németországba, mikor a tárgyalások során már mindent láttak, a felét ellopták. Lehet, hogy azóta rég gyártja valaki, nem is tudom ellenőrizni, hiszen küldtem belőle Japánba, Amerikába is. Ez van... Illetve volt, mert ezek a régi tapasztalatok, most már másképp csinálom. Amin én már túlmentem... Napokig tudnék mesélni, de csak a kudarcokról. Nem véletlen, hogy olyan sok feltaláló megbolondul, pedig ezek komoly emberek.

– Kullancscsípés ellen is feltalált egy tapaszt. Annak mi lett a sorsa?

– Ezt tartom legfontosabbnak. Az a lényege, hogy rá kell ragasztani a csípés helyére miután a kullancsot eltávolítottuk, és egyszerűen kiszívja a mérget. Ezért bármilyen kullancs által terjesztett betegséget megelőz, de merem mondani, hogy kisebb kígyómarás, vagy pókcsípés esetén is segít, természetesen méhecske- és darázscsípésre is jó. Abból indultam ki, hogy idén abbahagyták a kullancsirtást Magyarországon, Európában utolsóként, mert nem elég hatékony. Ugyanakkor az enyhe telek miatt a kullancsok annyira elterjedtek, hogy már a városi parkokba, kertekbe is bejöttek az erdőből, nem tudják őket megállítani. Hétféle betegséget terjesztenek, ebből az oltás kettő ellen ad védelmet, és súlyos ezrekbe kerül. Az én tapaszomat meg csak magával kell vigye a szülő, ha mennek kirándulni, nyugodtan beengedheti a gyereket a bokrok közé, ha észreveszi rajta a kullancsot, eltávolítja egy kullancskanállal, ilyet lehet kapni, és a helyére odaragaszt egy tapaszt. Ezzel megkerestem az országgyűlési képviselőnket, hogy segítsen: álljon mellém az állam, hogy ezt hazai gyártásban tudjuk készíteni, ne tudják ellopni, mert úgy éreztem, itt egyedül megint kevés lennék. Meg úgy gondoltam, a magyar emberek egészsége van annyira fontos, hogy az államnak ezt támogatnia kell. A köztársasági elnöknek is írtam, de azt válaszolták, hogy ilyen ügyben nincs hatásköre. Ezzel párhuzamosan jó pár hazai gyógyszergyárral is felvettem a kapcsolatot minden eredmény nélkül, most nem akarom részletezni. Végül egy jó ismerősöm összehozott egy erdélyi gyógyszergyártó céggel, őket nagyon megbízhatónak érzem az eddigi tárgyalások alapján, már vizsgálják is a találmányt, úgy néz ki, hogy lesz valami a gyártásból. Ebben bízom.

 

https://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/tudomany/1483-schuelt-antal-feltalalo-