Abaújszántó város (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

Álló, csücskös talpú katonai pajzs, amelynek kék színű mezejében két oldalról egy-egy fürtös és leveles ezüst szőlőtőkével kísérve Szent István király jogart és országalmát tartó alakja lebeg aranyban. A pajzson szembe néző, természetes színű, bíborral bélelt, arany rostélyos tornasisak, rajta ezüst-kék fonattal, amelyre vörösbe öltözött, ezüst szablyát tartó férfikar támaszkodik. A foszlányok színe mindkét oldalon vörös-arany. A pajzs alatt egy szalag lebeg ABAÚJSZÁNTÓ felirattal.

Andornaktálya község (Heves megye)

A pajzs alakú, két részre osztott címertest sötétebb (kék) osztatában sárga színű, tátott szájú, kiöltött, piros nyelvű, álló oroszlán található, amelynek kócos pamacsban végződő két farka a háta mögött görbülten kinyúlik. A világosabb (ezüst) osztatban a vidékre oly jellemző tevékenység: a földművelés, bor és szőlőművelés emblémájaként a karóra felfutó szőlőinda, míg a gazdag termés reményében a bal és a jobb oldalon arányosan helyezkedik el egy levél és egy szőlőfürt motívum. A címer tetején lovagi játék sisakja látható. A pajzs oldalát innen is, onnan is arany- és vörös színű babér díszíti. A pajzs alatt található szalagon „Andornaktálya” felirat.
A színek jelentése:
- arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, erény, erkölcsösség;
- ezüst (Hold): bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség;
- Vörös (Mars): hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség;
- Kék (Jupiter): szabadság, szeretet, remény, boldogság, szépség, egészség.

Bagamér nagyközség (Hajdú-Bihar megye)

1611. január 11-én Báthori Gábor erdélyi fejedelemtől a bagaméri hajdúvitézek a következő címert nyerték. Kék színű címerpajzsban – amelynek alsó részében fekvő oroszlán látható – egy teljesen vasba öltözött vitéz áll jobb kezében vállára tett karddal, bal kezében pedig aranykoronával. Az oklevél ezt királyi koronának mondja, de nyilvánvalóan rangjelző koronával állunk szemben, amely a hajdúk nemességét jelzi. A pajzs fölött nyílt katonai sisak van, amelyet drágakövekkel és gyöngyökkel díszített korona takar. A pántos (nyílt) sisak ábrázolása a magyar címereken ekkortájt kezd elterjedni. Sisakdíszként viszont nem a pajzs ábrázolása vagy annak egy részlete ismétlődik meg, mint általában szokásos, hanem egy kiterjesztett szárnyú, nyelvét kiöltő griffmadár. A sisak csúcsáról pedig sisaktakaróként különböző színű szalagok és pántok folynak alá.

Csép község (Komárom-Esztergom megye)

Álló háromszögű a pajzs, vörös cölöppel ékített ezüstmezejében alul vízszintes kék hullámpólya. A hullámpólya feletti vörös mezőben egymás alatt lebegő, nyolcágú aranycsillag és ívesen szélesedő szárú, aljában szegvégű arany apostoli kettőskereszt. A szélső ezüstmezőkben egy-egy cölöpösen állított, felfelé irányuló vörös nyílvessző. A címerpajzsot két oldalról egy-egy, alul közös tőből ágazó és két-két arany fürttel ékített leveles zöld szőlőinda övezi.
A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves szalagon feketével nagybetűs CSÉP felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.
A nyílvesszők arra utalnak, hogy a község területén már honfoglaló őseink megtelepedtek. A vörös-ezüst színpár jelzi, hogy Csép már Árpád-kori okleveleinkben lakott helyként szerepel. A Császár-eret, mely mellett a község elhelyezkedik, a hullámpólya jelképezi. A lakosság református és katolikus vallását szimbolizálják a nyolcágú aranycsillag és az arany apostoli kettőskereszt. A szőlő jelzi a jelentős hagyományokkal...

Csurgónagymarton község (Somogy megye)

Csurgónagymarton község címere három részre osztott háromszögpajzs. Az alsó harmad fekete színű, benne három természetes lebegő rózsa. A feket szín és a rózsák a csurgónagymartoni asszonyok főkötőjének színét és népi hímzésű rózsával való díszítését jelképezi.
A bal oldali piros mezőben stilizált zöld almafa, az almafán aranyszínű almák találhatók. A piros mező utal a település kiváló, gyümölcsérlelő éghajlati és talajviszonyaira, az almafa pedig az „Ómág” elnevezésű, egykor gyönyörű almáskertjére, melyet 1552-ben Török Bálint felesége (Pemfinger Katalin) akkor európai hírű veteményeskertjének korabeli leírása említ.
A jobb oldali harmad aranymező, benne egy fekete kakasfej vörös taréjjal. Az ábra a település lakóinak korai felvilágosodását, a református szellemiséget, értékrendet jelképezi, az aranymező pedig a szellemiséget biztosító megalapozott életmódot tükrözi.

Dabronc község (Veszprém megye)

A címerben a község védőszentje, Gyümölcsoltó Boldogasszony az egyházi ikonográfiai hagyományoknak megfelelően, a "Napbaöltözött Asszony" típusú ábrázolással szerepel.
Dabronc község címere álló, csücskös talpú tárcsapajzs, kék mezejében alul vízszintes ezüst hullámpólya, felette Szűz Mária "Napbaöltözött Asszony" típusú ábrázolása; a hullámpólyán nyugvó arany földgömbön, melyre ezüstkígyó tekeredik, áll a kezét imára kulcsoló Szűzanya szembefordult alakja ezüsttel, fején aranykoronával, lába alatt ezüst holdsarlóval. Fejét tizenkét aranycsillagból álló glória övezi, háta mögött arany Nap sugárzik. A sisak szembefordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüstsisak, vörössel és kékkel ékített heraldikai aranykoronával. A sisakkoronából két oldalt kihajló két arany búzakalász között egymáson haránt irányban keresztbe tett két ezüst kaszapenge, ezek előtt középütt arany apostoli kettőskereszt emelkedik. Takaródíszek mindkét oldalon kék és arany.

Darnó község (Győr-Moson-Sopron megye)

Álló, háromszögű pajzs kék cölöppel ékített zöld mezejében süllyesztett, vízszintes ezüst hullámpólya. Felette a kék mezőben lebegő helyzetű, leveles arany búzakalász, mely fölött nyolcágú aranycsillag lebeg. A szélső zöld mezőkben egy-egy, a cölöp hasításvonalából előtűnő, makktermésekkel ékített gyökeres arany tölgyfa. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs DARNÓ felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

A címerképek megfogalmazásához a község legfőbb ismérvei: a természeti adottságok, a településen átvonuló patak, a lakosság vallása, valamint a szfragisztikai (pecséttani) hagyományok adtak támpontot.

A nyolctagú arany csillag a lakosság református vallását jelképezi. A településnévre, amely szláv eredetű és a "gyep" szóból ered, a címerpajzsok zöld alapszíne utal.

A régi pecsétképen tölgyágat találunk. A tölgy ábrázolásával a régi jelkép hagyományainak átörökítése válik lehetővé a címerben, mint a legrangosabb jelképben.

Drávagárdony

Drávagárdony község címere kerek talpú vörös pajzs, kék sátorral. A jobb oldali vörös mezőben szarvaival befelé fordult ezüst félhold. A bal oldali, ugyancsak vörös mezőben nyolcágú arany csillag. A kék sátorban két nyílt arany sasszárny között hegyével felfelé álló, arany markolattal és keresztvassal ellátott, ezüstpengéjű egyenes kard.

Az 1. (vörös) mezőben álló ezüst félhold a községben a középkor folyamán létesített török őrállomásra utal. A 2. (vörös) mező aranycsillaga a lakosság vallásosságának, a zömmel református felekezetnek a szimbóluma. A kék sátorban lebegő két arany sasszárny Drávagárdony középkori birtokosát, a Zrínyi családot, míg a kard a török elleni felszabadító harcokat jeleníti meg a címerben.