László Imre a nóta koronázatlan királya
Kiemelt..
Pap Gábor - Népművészet erkölcsi és nevelő ereje
Pozitív nap - A legszebb fák bolygónkon, amelyeket valaha láttál (képriport)
Káprázatos természet - Minden növény arra a szervre jó amelyikre hasonlít
Balla Ede Zsolt - Szakrális földrajz
Légy olyan, mint a bambusz: 7 lecke a japán erdőkből
Érdekesvilág - Rendkívül bizarr turistalátványosságok
Gyógyvizek - 8 hátborzongató és misztikus hely Magyarországon
Előzmény..
Baranta.org - Röviden a fokosról, a fokos használatáról és készítéséről
Szeretlekmagyarország - Színes képeken a 30-as évek Magyarországa
Szelestey László emlékére - "Hírök, nevök fennmarad..."
Bölcs történetek - A varázslatos fa
Érdekesvilág - Rendkívül bizarr turistalátványosságok
Masaru Emoto - A víz rejtett bölcsessége
Maga a valóság - Csángó az ősi nép
Kapcsolódó link..
Szántai Lajos - Atilla király hármas koporsója
Bölcs történetek - A varázslatos fa
Ekho grafikái - Budavár visszavétele 3D
Igazán megérdemelne egy Wikipédia oldalt.
László Imre (Csongrád, 1896. dec. 12. – Bp., 1975. jan. 1.): énekes. Rákosi Szidi színiiskolájában tanult. 1921–1924 között a Pécsi Nemzeti Színházban énekes bonviván szerepeket játszott. 1924–1926 között a csongrádi ipartestület közművelődési ig.-ja, majd 1926-tól Bp.-en a Royal Orfeumban lépett fel. 1926-tól mint magyarnóta-énekes működött, kávéházakban, vendéglőkben énekelt. Korának egyik legkedveltebb magyarnóta-énekese volt. Időnként saját zongorakísérettel szerepelt. Számos magyarnótát komponált (Leszállt a csendes éj, Száz szál piros rózsát, Vecsernyére szól a harang, Ütött-kopott öreg csárda, Csendes lett a falu rossza, Anyám szíve stb.). Hangját több hanglemezfelvétel örökítette meg.
Színi tanulmányait Rákosi Szidi iskolájában végezte. Magyar nótákat 1926-ban kezdett hivatásszerűen énekelni és csakhamar egyik kedvence lett a rádióhallgatóknak és a nótát szerető közönségnek. Akkoriban írta első nótáit is. A "Száz szál piros rózsát" kezdetű legismertebb nótája 1928-ban jelent meg és László Imre néhány év leforgása alatt, mint szerző is az élvonalba került. Több alkalommal volt szerzői estje a Vigadóban és a Zeneakadémián. Közben a hanglemezgyárak is rendszeresen foglalkoztatták. Sok régi nóta az ő előadásában és hanglemezfelvételei nyomán lett népszerű. László Imre a felszabadulás után is fáradhatatlanul járta az országot és mindenütt fellépett, ahol csak tehette. Szinte életének utolsó percéig nem szakadt el a nóta-kedvelő közönségtől.
1975. január 1-én váratlanul hunyt el Budapesten.
Néhány nóta:
László Imre - Ütött kopott öreg csárda
László Imre - Gyere Bodri kutyám
László Imre - AMIKOR MAJD NEM LESZEK MAR
László Imre - VECSERNYERE SZOL A HARANG
László Imre - Amikor az édesanyám imakönyvét
László Imre - Csillagtalan sötét éjjel
László Imre - Csak egy szál virágot küldjél utoljára
László Imre - NE GONDOLD, HOGY AZ A TAVASZ
László Imre - Elmegyek ablakod előtt
László Imre - Ha az enyém volnál
László Imre - Volt egyszer egy leányszoba
László Imre - Nincs már nekem fehér gulyám
László Imre - Szamos víze ott kanyarog
László Imre - Leszállt a csendes éj (altató)
László Imre - Csendes lett a falu rossza
„Ha kérdik tőled: Mi a magyar nóta?
Csak annyit mondj, könnyeket virágzó fa. Fájdalmunk szülte halk panasz. Karunkat edző büszke dac. Veszély percében kürt, amely rikolt. Sebzett lélek, mely felsikolt. Zokogva búgó lelki orgona. S hazaszeretetünk gyöngyöző bora."
Pápai Molnár Kálmán (Pápa, 1878. febr. 1.-Bp., 1945) nótaszerző.
https://magyarnota.network.hu/kepek/az_egiek_szinpadan/laszlo_imre_notaenekes
Téma: László Imre a nóta koronázatlan királya
Nincs hozzászólás.