A Képes Krónika képei - több mint illusztráció!

2013.09.03 22:34

 

Kapcsolódó link..

https://embers-eg.webnode.hu/news/toth-gyula-a-magyar-kronikak-es-a-kitalalt-kozepkor/

https://embers-eg.webnode.hu/news/szantai-lajos-istenkep-a-magyar-kronikakban/

 

 

Ki ne tudná, hogy Kálti Márk írta és illusztrálta is a Krónikát – egyik kezében toll, a másikban
ecset. A képek néha többet árulnak el, mint a szöveg: a szöveg általában politikailag korrekt,
de a képen mintha más véleményeket is felfedezhetnénk.

Az 1964-es kiadás mindjárt félrevezetéssel kezdődik, de ez a mi korunk gondja – máig hat a
történelem átformálásának igénye. Nézzük a szöveget és a 20. századi képaláírást:

                                                                

                                                                                                                  

                                        Hunok bejövetele - Primus ingressus Hungarorum in Pannoniam.jpg   

A képaláírás latin szövegének fordítása: A magyarok első bejövetele Pannóniába. – A képből
kilóg Attila turulos zászlaja. Az ide vonatkozó szöveg a Krónikában:

„Akkor egy lélekkel, egy akarattal mind a kapitányok kivonultak Szittyaországból,
benyomultak a besenyők, fehér kunok, majd a szuzdaliak, ruténok és a fekete kunok földjére.
Továbbhaladva, eljutottak egészen a Tiszáig; körülnéztek ezen a tájon, s egy szívvel azt
határozta az egész gyülekezet, hogy feleségeikkel, barmaikkal nem vonulnak tovább.„

„Az Úr megtestesülése utáni négyszázegyedik, a magyarok Pannoniába történt
bejövetelétől számított huszonnyolcadik esztendőben a magyarok, vagyis a hunok, a
rómaiak szokása szerint, egyetértő akarattal királyul emelték maguk fölé Attilát, Bendegúz
fiát, aki előbb a kapitányok közé tartozott; ő pedig öccsét, Budát rendelte fejedelemmé és
bíróvá a Tisza folyótól a Donig; magát a magyarok királyának, a földkerekség rémének,
Isten ostorának neveztette: Attila, Isten kegyelméből Bendegúz fia, a nagy Magor
unokája…”
Majd később:

„Az Úr megtestesülésétől számított hatszáz hetvenhetedik évben, száznégyesztendővel Attila
                                                                                                   1
magyar király halála után, III. Constantin császár és Zakariás pápa idejében  – mint az meg
van írva a rómaiak krónikájában – a magyarok másodízben jöttek ki Szittyaországból,
ilyeténképpen.”

„Csaba Attila törvényes fia volt, Honorius görög császár leányától; az ő fiait Edöménnek és
Ednek hívták. Mikor a magyarok másodízben tértek vissza Pannoniába, Edömén atyjának
és anyjának nagyszámú atyafiságával jött el, mert anyja khvarezmi származású volt.”

Akkor miért szükséges a hunok bejövetele címmel az olvasót megtéveszteni, bár a
Krónikában ez áll világosan: a magyarok, vagyis a hunok?

***

A 14. századi magyar királyság katolikus volt. Nincs is a Krónikában egy rossz szó sem a
papokról. És mit látunk a képeken?

                                                                                                               

                                                                                  

                                                                                 
  Fülöp fermói püspök.jpg   
                                                                                 

„Ezenfelül eljött (Kun László) ellenére a fermói Fülöp apostoli legátus, mivelhogy kun módra
és nem katolikus szokás szerint élt. Ez megtiltotta a magyaroknak, hogy magyar szokás
ellenére szakállukat borotválják, hajukat nyírják és hogy kun süveget viseljenek, ami
Magyarországon már szokássá vált; a királyt is kiközösítéssel fenyegette, hogy gyűlölje a
pogányokat, kövesse a keresztény szokásokat és éljen házastársi nyoszolyában. De mit sem
érvén el a királynál, hazatért.“                                                                           

Mondja a szöveg, de a kép véleményt alkot: a legátus köpenye alól kilóg a lóláb! A
legátusnak patája van!   
 

 

                                                           Gentile bíboros.jpg   
                                         

                                                         

„Midőn tehát a gyermek Károly az ország támogatása nélkül tartózkodott Magyarországon, a
minorita testvérek rendjéből való Gentilis fráter, Hegybeli Szent Mártonról címzett presbiter
bíboros, az Úr 1308-ik évében a pápa teljes tekintélyével jött el Pannoniába. Békességben
töltött egy esztendőt, majd az Úr 1309-ik esztendejében rettentő hirdetménnyel az ország
nemeseit átok kötelékével kötötte meg, a szegényeket és gazdagokat is egyetemlegesen és
szigorúan isteni kiközösítés alá vetette. Azokkal a nemesekkel cselekedte ezt, akik nem
akarták a fent említett Károly királynak visszaadni a királyi és királynéi jussokat, és nem
tekintették őt királynak.”

Mondja a szöveg, de a kép véleményt alkot: a bíboros köpenye alól kilóg a lóláb! A
bíborosnak patája van!

Majd megint csak meggyűlt a magyarok baja a pápai követekkel, és a

                                        BUDAI PAPOK KIÁTKOZZÁK A PÁPÁT

(190.) Ebben az időben prédikátor-rendbeli Miklós fráter, ostiai bíboros püspök, az apostoli
szék követeként Magyarországba jött Károly érdekében. Néhány napig Budán székelt, majd
látva, hogy semmire sem mehet, visszatért a római udvarba; ott, mikor VIII. Bonifác meghalt,
őt választották meg és avatták fel pápává Benedek néven. Amikor eltávozott, valami okból
interdictum alatt hagyta vissza Buda város polgárait. Mivel pedig a szerzetesek és plébánosok
szigorúan tiszteletben tartották a kiátkozást, hitszegő álpapok keltek fel, a népnek
istentiszteletet tartottak, és az általános tilalom alá vetetteknek kiszolgáltatták az egyházi
szentségeket. De a rosszra még veszedelmesebb rosszat halmoztak: összehívták a népet, és

égő gyertyák mellett fennhangon kihirdették, hogy Krisztus helytartóját, a pápát,
Magyarország összes érsekeit, püspökeit és papjait, mindközönségesen átok alá vetik. Ez
történt Buda várában, Petermann bíró idejében, akit Vencel király helyezett be a fogságba
vetett László helyébe.

Kálti Márk a manapság sokak által tisztelt Boldog Gizelláról sem fest hízelgő képet – sem
szóval, sem képpel:

                                                                                       

                         
                                                   Imre hg temetése  Vazul megvakítása.jpg   
                           A két esemény között 7 év volt – Gizella a temetés közben már a jövőbe, a kép felső mezejébe tekint.  
                                                                      

(Szent István) sietvést elküldötte Buda nevű követét, Egyrőt fiát, hozza ki a nyitrai börtönből
nagybátyja fiát. Vazult, akit a király ifjúi kicsapongása és oktalansága miatt záratott el, hogy
megjavuljon; vezesse hozzá, hogy mielőtt meghal, királlyá tehesse. Meghallotta ezt Gizella
királyné, tanácsot tartott Budával, ezzel az alávaló emberrel és nagy hamarsággal elküldötte
követét, név szerint Seböst. ugyanannak a Budának fiát abba a börtönbe. ahol Vazult őrizték.
Sebös tehát megelőzte a király küldöttét, kitolta Vazul szemeit és ólmot öntött fülének
üregébe – majd Csehországba menekült.

Gizella királyné pedig elhatározta Budával, gonosz csatlósával, hogy a királyné atyjafiát, a
német – helyesebben: velencei – Pétert teszik királlyá; az volt a céljuk, hogy Gizella királyné
kénye-kedve szerint cselekedhessék, és Magyarország – szabadságát elvesztvén –
akadálytalanul a németek alá rendeltessék. Vilmos pedig Péter király atyja, Zsigmond
burgundi királynak volt az öccse; Szent Zsigmond megöletése után azonban a császárhoz
ment, a császár pedig a velenceiek fejévé tette, és Gertrud nevű húgát adta hozzá feleségül:
 

ettől nemzette Gizella királynét. Gertrud halála után Vilmos Szent István király húgát vette
feleségül, ettől nemzette Péter királyt. (Péter István király egyik leánytestvérének és Otto
Orseolo velencei dózsénak volt a fia.)

Szép kis család jött Magyarországra.
 

De jöttek mások is:

Miért csillag és félhold a pajzson ?

                                                                                                              

                                                   Henrik a Héderváriak őse.jpg   

                                

HENRIK FIAINAK NEMZETSÉGÉRŐL

„(39.) Azután Németországból Wolfger jött öccsével, Henrikkel, háromszáz páncélosnak való
csataménnel és negyven páncélos vitézzel; a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem
Küszén hegyét adta neki, és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol is favárat épített, ama
hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a Héderiek
nemzetsége.”

A hold és a hatágú csillag először az istenségek jelképei, majd később az uralkodó isteni
mivoltát jelezték. Először a suméreknél majd később az egész Közel-Keleten. Fontos
motívuma az összes Közel Keleti vagy onnan származó országnak és népnek.
Netalántán Wolfger és Henrik ősei is Keletről szakadtak Németföldre, majd tértek
Magyarországra, ahogy Fehér M. Jenő Besenyőőstörténet c. könyvében több nemzetségnél
besenyő törzsi nevet ismer fel? Mint a Pasman törzs leszármazottai, miután I. Arnulfot
besenyő testőrség kísérte vissza hazájába, Bajorországba… később hazatértek.
 

 

Sárkány a pajzson…

                                                                                                                                                        

Hermann.jpg   

                                      

A NÉMETORSZÁGI HERMAN NEMZETSÉGE

„(48.) Herman nemzetsége Gizella királynéval jött be; nürnbergi szabad emberek,
örökségüket tekintve szegények.”

Feljegyzések szerint már a szkíták is használtak zászlót sárkányábrázolással. Ezt átvették az
Erdélyben élő dákok, majd a rómaiak is, és a motívum római közvetítéssel került a középkori
Európába. A sárkányos zászlók elterjedésében nagy szerepe volt azoknak a szarmata és alán
harcosoknak is, akik Nyugat-Európában telepedtek le a Római Birodalom vége felé, és ott sok
belső-ázsiai elbeszéléseket, szokásokat hagytak örökül - és gazdagították a korai Európa
műveltségét. (Littleton és Malcor)
Lehet, hogy a Herman nemzetség is visszatelepült?

Tharan-Trieb Marianne
                                                                                         
                                                                                         
https://www.leventevezer.extra.hu/kronika.pdf