Megyecímereink a Heraldika tükrében
Előzmény..
https://embers-eg.webnode.hu/
Bács-Kiskun megye címere
Álló, hasított a tárcsapajzs, jobb oldali kék mezejében mezítlábas, vörös csuhás, ezüstköpenyt (paenulát) viselő, jobbjában fekete keresztvasú ezüstpallost, baljában aranyos könyvet tartó, ezüstös szakállú és hajú, aranyglóriás férfialak lebeg. Bal oldali ezüstmezejében aranyöves, kék mundért viselő, vörös csizmás és kacagányos vitéz lebeg, vörös kesztyűs jobbjában ezüstszablyát tart, balját a csípején nyugtatja; vörös süvegén ezüst a forgó. A pajzstalpban ezüsttel és kékkel eltolt habos pólya található. A pajzs ívelt felső élén hárombástyás, ostrompárkányzatú, zárt kapujú, arany falkorona van.
Bács-Kiskun megye címere a modern szimbólumalkotás terméke: az egykori Bács, majd Bács-Bodrog vármegye címerképe (Szent Pál apostol attribútumaival felékesített alakja) látható az új jelkép jobb oldalán, a bal oldal kivont szablyát tartó kun vitéze pedig a hajdani Pest-Pilis-Solt-Kiskun egyesített vármegye címerében szerepelt. Az eltolt ezüst-kék pólyák a megye két folyó (Duna, Tisza) közötti elhelyezkedésére utalnak.
Baranya megye címere
Baranya megye címere álló, csücskös talpú doborpajzs, kék mezejének zöld pajzstalpján kétszintű, ostrompárkányzatán négyormú ezüstbástya áll, kapubéllete kváderkövekkel kirakott, fekete kapuboltjában nyitott arany leveleskoronával ékesített, kisméretű, álló, kerektalpú ezüstpajzs lebeg, rajta arannyal az L és a J betűk látszanak. Az első szint párkányzatán két, balról jobbra haladó férfi, vállaikra vetett rúdon hatalmas zöld levelű óriási zöld szőlőfürtöt visznek. Mindkettőjük feje aranyló búzakalászokkal koszorúzott, csizmájuk fekete; a jobb oldali vörös zekét és kék nadrágot, a bal oldali kék zekét és vörös nadrágot visel. A csapórács is fekete. A pajzsot balról pálma-, jobbról olajág övezi. A kapubástya nyilván a vármegyei mivoltra utal, a szőlővivő jelenet bibliai vonatkozásokat is idéz (Jozsue kémei Eskol völgyéből egy óriási, két ember által egy rúdon cipelt szőlőfürtöt hoznak Kánaán termékenységének bizonyságául. Vő. Nm 13, 23-24), bár valószínű, hogy a Baranya-szerte ismert heveng...
Borsod-Abaúj-Zemplén megye címere
A megye címere álló, csücskös talpú, négyelt pajzs:
1. (jobb felső) mezeje vágott, a felső vörös részen ezüstpólya látható, alsó kék felén jobbra forduló és néző, háromágú arany leveleskoronát viselő, kiterjesztett szárnyú ezüstsólyom lebeg;
2. (bal felső) aranymezejében aranyló szőlőfürt lebeg egy-egy arany szőlőlevéltől közrefogva, a leveleken jobbról vörös ruhás ezüsthajú és -szárnyú angyal áll, és baljával (balról) kék ruhás, ugyancsak ezüsthajú és szárnyú angyal áll, jobbjával ötágú, nyitott, arany leveleskoronát tart;
3. (jobb alsó) fekete mezőben ágaskodó kétfarkú aranyoroszlán lebegve lép jobbra, felemelt mellső mancsában nyitott, háromágú aranyleveles koronát, a baljában kéttányérú mérleget tart;
4. (bal alsó) kék mezőben ezüstbástya lebeg két lőréssel, kapujában félig leeresztett zuhanóráccsal és hétormú ostrompárkányzattal, a kapu felett pedig torony emelkedik két lőréssel és hármasormú ostrompárkánnyal. A pajzs felső élén pántos ezüst tornasisak helyezkedik el, nyakvértjén aranyszalagon medállal..
Pest megye címere
Ovális, álló pajzs kék mezejében zöld hármashalom iker dombjain (jobb lábával előre) lépő, jobbra forduló, vörössel fegyverzett, kétfarkú (kettős farkbojtú) aranyoroszlán ágaskodik, jobb mellső mancsával háromágú, nyitott, arany leveleskoronát, baljában kereszttel díszített arany országalmát tart. A pajzsot ívelt és örvénylő indafonatokból álló, jobbról és balról egy-egy vörössel fegyverzett griff-főt, oromdíszként lótuszpalmettát mintázó aranyráma fogja körül.
Pest vármegye jelentős természeti és gazdasági erővonalak találkozási pontja köré szerveződött az államalapítás korában (jóllehet csak 1255-től adatolható). Ispánja a mindenkori alnádor vagy nádor volt. Pilis királyi magánbirtokból a 13. században szerveződött erdőispánsággá majd vármegyévé, ispánjai a visegrádi vár felépülte után ennek várnagyai lettek (a név szerint ismertek közül az utolsó 1388-ban). A nemesi vármegyévé alakulás során a két nemesi testület gyakran tartotta együtt megyegyűléseit, szolgabírái közösen intézkedtek.
Csongrád megye címere
Csongrád megye címere öregpajzsból és boglárpajzsból álló összetett pajzs. Az öregpajzs négyelt. A jobb felső (1. sz.) kék pajzsmező zöld talaján Szent Gellért püspök áll, természetes ábrázolású alakján bíbor bélésű aranypalást alatt ezüst karinget visel aranyos stólával. Baljában aranyos kampójú pásztorbotot tart, jobbjában ezüsthegyű lándzsát és zöldellő pálmaágat fog. Tőle balra ezüst sziklafal magaslik (a Kelen-, később Gellérthegy), a lába előtti habos ezüstpólya a Dunát jelképezi. A bal felső (2. sz.) vörös mezőben jobbra forduló, növekvőben lévő fegyverzett, aranyoroszlán lebeg. A jobb alsó (3. sz.) aranymezőben jobbra forduló fekete turulmadár áll. A bal alsó (4. sz.) mező vágással, hasítással és harántosztásokkal szabdalt. A felső, jobb oldalon a vörös mező zöld udvarán (részben takarásban) ezüstbástya áll, hármas osztatú várfokán balra lobogó ezüstzászló leng, közepén fekete kereszttel. A felső bal oldalon kék mezőben emberarcú napkorong aranylik...
Fejér megye címere
A kerek pajzson Szent István (Magyarország első apostoli királya) aranyos királyi palástba öltözött, a szentség ismertetőjeleként a feje körül ragyogó glóriás alakja található. A bal felső, égi (kék) mezőben, tündöklő sugarakat kibocsátó felhők között vörös tunikás, kék köpenyes Szűz Mária a mellénél tartja Jézust, aki jobbját áldásra emeli. Előttük, zöld mezőn térdel Szent István, tekintetét az égre szegzi, vörös párnára helyezett szent koronáját a jogarral és a karddal felmutatja és felajánlja Máriának.
A kis címer érdekessége, hogy jobb oldalán, a mai használattól (vörössel és ezüsttel hétszer vágott) eltérően, vörös mezőben négy ezüstpólyát mutat, a bal oldali vörös mező zöld hármashalmán leveles aranykoronából növekvő, szabályos ezüst kettőskereszt látható.
Hajdú-Bihar megye címere
Hajdú-Bihar megyét 1949-1950-ben alakították ki Hajdú vármegyéből és Bihar vármegyének a trianoni (majd párizsi) béke után határainkon belül maradt részéből. Ezért a megye címere összetett, valójában a két vármegye álló pajzsainak egymás mellé, egy négyes tagolású ezüstsíkra - melyet középütt kék szalagokkal átfont növényi és fátylat mintázó arany ornamensek közül szembenéző nemtőfej díszít - helyezésével és a korábbi Hajdú vármegye heroldalakjainak a kettős pajzs jobb és bal oldalára állításával alkottak meg.
Jobb oldalon Hajdú megye címere látható. Érdekessége, hogy több mint negyed évezreddel előbbre keltezhető címere, mint a vármegye megalakulása, ugyanis azt Bocskai István fejedelem az őt támogató hajdúknak 1605-ben Korponán kiállított adománylevelében így írja le: "…egy tojásdad égszínkék pajzs, melynek szélét, vagyis belső kerületét egy hasonlóan tojásdad alakban összegömbölyödött, [jobbra forduló], farkát a nyakára háromszorosan tekerő aranysárkány övezi. A sárkány hasán világosan látható egy vörös...
Heves megye címere
Heves megye címere álló, csücskös talpú reneszánsz pajzs a pajzsalakot követő aranyrámában. A pajzs kék mezejének zöld udvarán természetes színezetű gólya (tolla ezüst és fekete, csőre és lába vörös) áll a bal lábán jobbra fordulva. Csőrében zöld kígyó tekeredik és hajlik el fejével balra. Felemelt jobb lábában a gólya zöld szőlővenyigét tart, amelyen két zöld szőlőfürt között zöld szőlőlevél látszik. A címer tükrözteti Heves megye természeti viszonyait, a Tisza vidékének egykori lápos, mocsaras területét, a termékeny szántóföldeket és a kiváló bort termelő hegyvidéket. De a kígyó utalhat gyógyító vizeire, bányászatára, iparára is. A gólya - a keresztény szimbolikában Krisztus jelképe - mutatja, hogy Heves megye a "kereszténység védőpajzsát" képezte évszázadokig. A zöld mező a reményt, a kék a jövőbe vetett hitet sugallja.
Jász-Nagykun-Szolnok megye címere
Jász-Nagykun-Szolnok megye a 19. században (1876) alakult ki a Jászkun kerületből, melyet más megyék (Heves, Pest-Pilis-Solt) területéből gyarapítottak, s csatlakoztatták hozzá Külső-Szolnok megye jelentős részét, ez meghatározta címerképének motívumait is. A megye címere álló, halfarkú, (4/5 arányban) vágott barokk pajzs. A felső, ezüsttel és arannyal hasított részén a jobb oldali, ezüstmezőben vörös csőrű és lábú, természetes színű, balra forduló gólya áll; a bal oldali, aranymezőben felegyenesedő, jobbra forduló, kétfarkú, természetes színű, fegyverzett oroszlán lép jobbra, feje előtt fogyó vörös hold, mögötte hatágú, vörös csillag lebeg. Lent kék mezőben három hullámos ezüstszalag alatt vörös süvegű, mundéros és csizmás vitéz ezüstparipán lebegve vágtat jobbra, lótakarója és lobogó köpönyege szintén vörös, jobbjában aranykürtöt emel, baljával kerek ezüstpajzsot tart. A címerpajzsot vörös bélletű, növényi ornamentikájú aranykeret övezi, melyen vörös bélésű, zafírokkal és rubinokkal ékesített kilencágú...
Komárom-Esztergom megye címere
Komárom-Esztergom megye címerét a két vármegye egymás mellett álló pajzsai képezik. A jobb oldali álló, halfarkú barokk pajzs arany mezejének zöld udvarán ezüstpáncélzatú és sisakú vitéz jobbjában kardot emelve fékez meg egy balról ágaskodva reá támadó természetes színű (barna) medvét. A bal oldali címert hasonló alakú, ezüstmezejének udvara vörössel és ezüsttel sakkozott. Az ezüst mezőben püspöklila (ibolyaszín - nem heraldikai szín, de használata ebben az esetben indokolt!) baldachin alatt - amelynek mindkét szárnyát két-két ponton arany zsinórral kötöttek meg, aranyszegélyű és hermelinbélésű csúcsán zárt aranykoronával - aranyos trónuson ül a védőszent, Szent Adalbert, ugyancsak lila, aranyszegélyű főpapi ornátusban, ezüstkaringben, aranysaruban. Nyakában arany latinkereszt csüng, fején aranyabronccsal és középéllel ékített főpapi föveg (mitra) körül aranyglória ragyog. Kezét az ölében nyugtatva jobbjában három ezüstlándzsát - mártíriumának attributumait -, baljában aranykampójú pásztorbotot tart.
Nógrád megye címere
Nógrád megye a Duna-Tisza közének északnyugati részén helyezkedik el. Címere: álló, csücskös talpú tárcsapajzs; kék mezejének zöld udvarán jobbra néző, enyhén jobbra forduló, ezüstpáncélba öltözött vitéz áll, sisakja ezüst, önvédővel ellátott, forgójából zöld és vörös strucctollak csüngnek, tarajos sarkantyúi szintén ezüstösek. Jobb kezében ezüstpallost tart védőn, hajlított könyökkel, baljával enyhén balra megdőlt ovális pajzsára támaszkodik, melyre Magyarország címere van festve (hasított pajzs jobb oldalának vörös mezejében négy ezüstpólya, bal oldali vörös mezejének zöld hármashalmán háromágú, nyitott, arany leveleskoronából ezüst kettőskereszt növekszik. A pajzsot vörös bélletű akantuszleveleket mintázó aranyráma övezi, melyre ötágú (három levél között két gyöngy), nyitott, levelein gyöngyökkel, abroncsán rubinokkal és smaragdokkal ékesített, vörös bélésű, aranykoronát helyeztek. Nógrád megye címerében nem véletlenül áll fegyveres vitéz. Területét ősidők óta harcias kő-, bronz- és vaskori népek, kelták..
Somogy megye címere
Álló, csúcsaiban csapott, kerek talpú a pajzs, kék mezejében vörös bélésű, zafírral, rubinnal és smaragddal ékesített, négyágú, arany leveleskoronából ezüstös páncélzatú bal kar növekszik balra, és könyékből visszahajolva a pajzs felső éle felé, markában három, zölden viruló szőlővenyigét tart, melyeken három aranylevél és két zöld szőlőfürt díszlik. A pajzson enyhén jobbra fordulva, aranyszegecsekkel kivert, ezüst csőrsisak helyezkedik el. A sisakdísz változatos borítású (vörös-arany-kék-vörös-arany-
 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye címere Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország észak-keleti részén három vármegye összevonásából alakult. Címere összetett: a központi helyet elfoglaló, álló szatmári címerhez jobbról Szabolcs, balról Bereg megye címerpajzsa dől. Szabolcs megye címere halfarkú, ezüsttel és kékkel négyelt barokk pajzs. Első, ezüstmezejének zöld halmán három arany búzakalász növekszik. Második, kék mezejében aranyló hal úszik felfelé. A harmadik, kék mező két zöld dombja között csonkolt arany fatörzs látszik. A negyedik, ezüst mezőben megfeszített aranyíjon balra mutató arany nyílvessző helyezkedik el. Szatmár megye címere két vágással és két hasítással kilenc mezőre osztott, álló, csücskös talpú pajzs. Első, kék mezejében vörös rák úszik felfelé. Második, arany mezejében kváderkövekből rakott, háromormú ostrompárkányzattal ellátott ezüst kapubástya lebeg, a fekete kaputól jobbra és balra egy-egy lőrésből kinyúló, fekete torkolatú ágyúcsővel, s középső ormát közrefogó, ezüstnyelű, jobbra, illetve balra lobogó, ezüstzászlós kopjával.. . |
 Tolna megye címere Tolna megye címere álló, kerek talpú barokk pajzs: kék mezejének vörössel és ezüsttel sakkozott udvarán hármas ívű, arany trónemelvény áll, melynek középső íve alatt Szent István, Magyarország első királya trónol. Természetes színű arcát fekete haj és szakáll fogja közre, feje mögött glória aranylik. Palástja bíbor, ruházata kék, öle fölé hajlított jobbjában aranyos jogart, baljában pedig arany országalmát tart. Lábát aranyos zsinórzatú és bojtozatú vörös zsámolyon nyugtatja, saruja arany. A trónemelvény jobb oldali íve alatt zöld ruhában, fekete cipellőben és vörös palástban, fekete haján arany hercegi föveggel, kezében ezüstösen csillogó liliomokkal, ifjúként, enyhén balra fordulva Szent Imre herceg áll. A bal oldali ív alatt ovális pajzsban az ország aranykoronás címere (hasított; jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott, balról a vörös mező zöld hármashalmán nyitott aranykoronából növekvő ezüst kettőskereszt) látható. A trónus felett ezüstfelhőkben jobbról és balról egy-egy középre néző, természetes...  Vas megye címere A megye mai címere: álló ezüst (fekete rámás csücskös talpú barokk pajzs, kék mezejének zöld halmán ötszintű ostrompárkányzattal, ormozott ezüstbástya áll, második és negyedik szintjén 4-4 jelképes ágyúkazamatával. Az oromzaton ezüst, jobbra forduló, jobbra néző, csőrében ezüstpatkót tartó strucc lép jobbra. A pajzs felső ívén fekete kehelyben arany szőlőszemek gúlája látható, amelytől jobbra és balra kék és ezüst foszlányok omlanak le. A vármegye korai pecséthasználatára nincs adatunk, valószínűleg az 1550. évi 62 articulus megjelenése után készítettek typariumot, de a pecsétkép kifejezetten az Anjou-korra utal a patkót tartó struccal. A fennmaradt pecsétlenyomatok nehezen értelmezhetők (a pecsétnyomó később elveszett), a köriratuk: SIGILLVM COMITATVS CASTRI FERREI. Egy 18. század elején készült leírás szerint: "Vasvár vármegye nyugatról Ausztria, keletről Veszprém, északról Sopron, délről Zala régiókkal határos... |
Veszprém megye címere
A címerkép a vármegye történetét idézi fel, melyben a püspöki székhelynek s erősségének kiemelt szerep jutott. A zöldellő tölgyág a Veszprém megyében meghatározó természeti tájat, a Bakony hegységet szimbolizálja.
Címeres pecsétjét valószínűleg az 1550. évi 62. törvénycikk alapján alkották meg. Erről később, a 18. század elején ezt olvashatjuk: "Pecsétje egy várat mutat három toronnyal, melyek közül a középső (katedrális templom ...), Szent Imre - aki e helyen fogadott szüzességével örök hűséget Istennek - vára, liliomot hajt." A megye határait többször átrendezték. Megújított pecsétjének leírását 1836-ban engedélyezte az uralkodó magyar felirattal (VESZPRÉM VÁRMEGYE PECSÉTJE *1836*). A címer a pecséten: merész ívekkel megrajzolt csücskös talpú pajzs kék mezejének zöld hármashalmán ezüst quaderkövekből felépített vár áll, fekete rácsos kapuja felhúzva. A vár felső peremét három vörös csúcsú templom tagolja, a középsőből három zöld tölgyág között két aranyos makk növekszik. A pajzsfőben jobb oldalon arcos...
Zala megye címere
Zala megye címere világos azúr kék mezőben ezüst pólya, a pajzsfőben nyílt, leveles ötágú arany korona lebeg, a pajzsderékban – ezüst pólyán – heraldikailag balra repülő fekete színű nyílvessző.
A pajzs alakja csücskös talpú szimmetrikus tárcsapajzs, oldalai enyhén íveltek, felső széle kissé ívelt.
A címerpajzs alakja Zala vármegye történelmi címerének alakját követi, és a több évszázados hagyományt testesíti meg.
a) A pajzs világos azúr kék színe az ég, a levegő és a víz színéből kiindulva a tisztaságot és hűséget szimbolizálja.
b) Az ezüst pólya a rajta lebegő fekete nyílvesszővel a megyének nevet adó Zala folyót, illetve annak nyugat-keleti folyásirányát jelképezi.
c) A nyílt, leveles ötágú korona méltóságjelvény; szűkebb értelemben a történelemformáló zalai köznemesség szimbóluma, tágabb értelemben a zalai emberek méltóságának, büszkeségének, öntudatának jelképe.
Téma: Megyecímereink a Heraldika tükrében
Nincs hozzászólás.