Önsorsrontás (levélben jött)
Ez nagyon meleg.
Felkavaró gondolatok, de hát a világ ezzel együtt kerek..
A cikk előtt egy videó rövid kommenttel..
Ópályiban pattanásig feszült a helyzet.
A cigányok visznek mindent, ami nincs lebetonozva.
Aláírásgyűjtésbe kezdtek a gazdák a rendőri jelenlét megerősítését kérve.
Kapcsolódó linkek..
https://embers-eg.webnode.hu/news/eddig-nem-ismert-reszletek-gyori-cigany-maffia-ugyben/
https://embers-eg.webnode.hu/news/nincs-cigany-bunozes-mi-lenne-ha-lenne-/
https://embers-eg.webnode.hu/news/kepviselok-arulasa-bojkott-a-fovarosban-/
https://embers-eg.webnode.hu/news/ami-a-naplombol-eddig-kimaradt/
https://embers-eg.webnode.hu/news/cigany-kerdes-kicsit-maskepp/
https://embers-eg.webnode.hu/news/europa-sziveben-/
Álláspont
Soha nem mondtam, hogy a cigányok állatok. Soha nem írtam, hogy a cigányok állatok. Minden más: Hazugság. Soha nem mondtam, hogy be kell ásni a zsidókat nyakig a földbe az orgoványi erdõben. Nem is írtam ilyet. Minden más: Hazugság. Soha nem mondtam, hogy a zsidók beleturháznak az „ország medencéjébe”. Nem is írtam ilyet. Minden más:
Hazugság.
Beszéltem és írtam gyilkosokról. Beszéltem és írtam azokról, akik felmondták a társadalmi együttélés elemi szabályait. Beszéltem és
írtam azokról, akik minden alkalmat megragadnak, hogy ártsanak az országnak – s hogy ez ügyben semmi sem változott 1919 óta. Beszéltem és írtam azokról, akik hibáikat és bûneiket vélt vagy valós zsidóságukkal mentegetik, takargatják, magyarázzák.
Beszéltem és írtam olyan dolgokról, amelyek együtt élnek ezzel a szerencsétlen, nyomorult és mégis csodálatos néppel. Amelyekkel együtt él ez a szerencsétlen, nyomorult és mégis csodálatos nép. S amelyekrõl nem beszélhet immáron jeges és iszonytató évtizedek óta. Ezek az évtizedek most állnak össze éppen egy évszázaddá. Az elmúlt egy évszázad hallgatása, kibeszéletlen és kibeszélhetetlen rettenete összetörte ezt a népet. Elhatalmasodott rajta a némaság, a frusztráció, a mindennapi tapasztalat és az elvárt, az „illendõ” szavak és magyarázatok közötti ordító és elviselhetetlen szakadék.
Az ilyen kibeszéletlen és kibeszélhetetlen fájdalmakból lesz a rák.
Ami végül elpusztítja az egyént. Nem tudom, egy társadalom, egy egész nép lehet-e rákos. Ha igen, mi közel állunk hozzá. Minden más: Hazugság.
Franciaországban a rendõrök elmondják a Célpont stábjának, hogy bizonyos kerületekbe már nem megy be a rendõrség. Bizonyos helyekrõl kivonult az állam. Ha mégis megjelennek ott valamiért, állig felfegyverkezve teszik, és még így is rájuk támadnak.
Franciaországban egy Párizshoz közeli kisváros polgármestere elmondja a Célpont stábjának, hogy a francia hadsereghez fordult segítségért, kérve, ha az egész világon képes és hajlandó „rendet teremteni”, legyen szíves, és teremtsen rendet az õ városában is. A rendõrség a Franciaországot elözönlõ bevándorlók miatt nem megy már be bizonyos helyekre. A polgármester a Franciaországot elözönlõ bevándorlók miatt kéri a hadsereg segítségét.
Egy fiatal francia újságíró mutatja új könyvét a Célpont stábjának, amelyben leírja mindazt az iszonyatot, amit a bevándorlók hoztak
hazájára. Beszél a kontrollálhatatlan bûnözésrõl, a társadalom széthullásáról, az „õslakosok” néma és lassan kitörõ szenvedésérõl. És hozzáteszi: „Tudja, nálunk aki ilyesmirõl beszél, mindjárt megkapja, hogy fasiszta és rasszista.”
Tudnék errõl mesélni, francia barátom… Most, a szemünk elõtt omlik össze a ’68-as generáció egész életmûve. A szemünk elõtt omlik össze a globális piacgazdaság, a multikulturalizmus, a liberális demokrácia elviselhetetlen
„szabadsága”. Minden más: Hazugság.
Vége van a világotoknak.
A fehér, keresztény „faj” pedig úgy tûnt, önként és némán vonul önnön vesztõhelyére, s szomorú keresztútját a „politikailag korrekt” zsurnalizmus, a ’68-as múmiák leírhatatlan ostobasága és felszínessége
s a politikai establishment égbekiáltó cinizmusa fogja szegélyezni.
De talán mégsem így lesz.
De még mindig nem értitek, hogy minden hazugságotok, minden felesleges és öncélú „harcotok” a „velünk élõ fasizmus” ellen s a valóságot elhazudó aljasságotok a pokolba vezet. És még annyi mentségetek sincs, hogy a pokolba vezetõ út jó szándékkal van kikövezve. Ugyanis ti mindent csak azért tesztek, hogy önigazolást keressetek. Önigazolás az egész létezésetek. Mert érzitek a feleslegességeteket, érzitek a „mondhatatlan ûrt”.
Falkában vetitek magatokat a kiszemelt áldozatotokra, mint nyáladzó, undorító hiénafalka. És nem eresztitek. Nektek csak a halál a
megfelelõ büntetés. A halálban hisztek, a társadalmi nyilvánosság elõtt végbemenõ kivégzésben, amelynek során áldozatotok végképp magára marad, tönkremegy, barátai megtagadják, munkáját elveszíti, vége lesz.
Ez a célotok. Közben a külvárosokban és a falvakban gyûlik a bûn, a kín, gennyednek a sebek, a többségi társadalom segítségért üvölt; amíg ezt olvassátok, magyar öregasszonyokat és öregembereket gyaláznak meg éppen, vagy tán meg is ölik õket. Míg ezt olvassátok, a Nyugat külvárosaiban bevándorlók milliói rúgják fel a törvényt, és elmebetegek hiénafalkái mentegetik õket.
Míg ezt olvassátok, Európa ismét közelebb került önnön végzetéhez. Ti, és csakis ti vagytok ezért a felelõsek. Bûnötök mérhetetlen, és az lesz büntetésetek is.
Még nem is sejtitek, micsoda szörnyeteget élesztgettek. Sõt már fel is ébresztettétek. Azt pedig végképp nem sejtitek, hogy értetek majd csak mi fogunk szót ejteni. Mi, kijelölt áldozataitok. Mi vagyunk az egyetlenek, akikhez majd fordulhattok segítségért. Csak mi fogunk elbújtatni titeket. Ugyanis mi önsorsrontóan jók vagyunk. És ezt vegyétek nagyon komolyan, ti, nyomorultak.
https://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/news.php?readmore=2882
Téma: Önsorsrontás (levélben jött)
Nincs hozzászólás.