"Tudta-e, hogy II. Rákóczi Ferencnek elsőszülött gyermeke, Lipót nem halt meg néhány esztendős korában, hanem a bécsi udvar elraboltatta, majd kalandos úton Párizsba került. Gyerekkorában az utolsó Medici lett a nevelője. Felnőttként pedig Saint Germain grófként születtek róla legendák."
https://embers-eg.webnode.hu/news/negyedora-saint-germain-rejtelye-2-resz/
2038 - avagy a magyar történelem eltitkolt lapjai 3
2014.01.06 15:10
Előzmény..
https://embers-eg.webnode.hu/news/a2038-avagy-a-magyar-tortenelem-eltitkolt-lapjai-2/
Kapcsolódó link..
https://embers-eg.webnode.hu/
https://embers-eg.webnode.hu/
https://embers-eg.webnode.hu/
https://embers-eg.webnode.hu/
https://embers-eg.webnode.hu/
https://embers-eg.webnode.hu/
embers-eg.webnode.hu/news/
https://embers-eg.webnode.hu/
https://embers-eg.webnode.hu/products/hagyomanyorzes/
Tudta-e, hogy a Vatikánban, közelebbről is a Szent Péter Székesegyházban egyetlen koronázási ékszernek van csupán emléktáblája? Persze, hogy a Szent Koronának!
Tudta-e, hogy Kepler és Dee II. Rudolf király prágai udvarában a XVI. - XVII. század fordulóján megszállott kutatójává vált a Szent Koronának? Egyes felvetések szerint az alkimista tudósok titkos nyelven íródott jegyzetei a mai napig fellelhetőek az Oxfordi Egyetem könyvtárában. Amelyekből az is kiolvasható, hogyan teremtettek egy titkos recept révén agyagból és vérből “mesterséges” életet, ahogy erről szól Gólem legendája is. Kepler matematikusi zsenialitása révén rájött, hogy a Szent Korona szerkezete, felépítése egyáltalán nem véletlen, hasonlóságot, sőt, szinte milliméterre pontos egyezést vélt felfedezni az egyiptomi piramisok, és az akkoriban még sokkal kevésbé ismert Stonehenge között. Mindegyikükről azt tartják csillagászati, asztrológusi körökben, hogy csillagtérképekként, egyfajta asztrológiai jósdaként szolgálnak.
Ma egy újabb érdekes tényt közlünk a Szent Koronáról: "Tudta-e, hogy az egyetlen korona a világon, amely többször volt hadifogoly? (És került vissza királyához váltságdíj ellenében?)"
Tudta-e, hogy I.Ferenc királyunk mindent megtett a magyar történelemkutatás-, még inkább tanítás megmásításáért? Ebben számos kortárs tudóst, így többek között Kazinczy Ferencet is segítségül hívta, akinek javaslatára az addig tanított “Hazatérés” helyett “magyarította” őstörténetünk és államalapításunk határán álló történelmi korszakunk nevét “Honfoglalásra”? Így érdemes a magyar történelmet az 1800-as évek előtt keletkezett írásos emlékekből vizsgálni, például az I. Lajos királyunk által elkezdett Képes Krónikából, vagy még inkább közel fél évszázaddal korábbi Magyar Anjou-legendáriumból, mert előbbit a XVI. századtól Bécsben őrízték, és csak 1932-ben szolgáltatták vissza, így pedig hamisítatlanságára nincs garancia. Utóbbit viszont talán érintetlenül őrzi a Vatikáni Könyvtár, igaz 140 eredeti lapjából csak 106-ot...
Tudta-e, hogy egyes felvetések szerint a magyar történelem sokkal korábbra nyúlik, mint a Honfoglalás, és valójában nem Székesfehérvár, hanem egy sokkal ősibb város, Sicambria volt a valódi koronázó székhely? Ez pedig valahol a Pilisben, a Holdvilág-árok környékén, Budakalász térségében található. Ha ez igaz, az egész történelemkönyvünket írhatnánk újra… Főképp, hogy Sicambriát a nagy hun király, Attila alapíthatta, és később Nagy Károly elfoglalta, így a Frank Birodalom része is volt. Majd ezt kereste fel Árpád-vezér a hazatéréskor
Tudta-e, hogy Ferenc József életének utolsó évtizedeiben gyakorta vendégeskedett Pesten és Budán. A Budavári Palota rekonstrukcióját személyesen irányította. Előbb Ybly Miklós, majd Hauszmann Alajos vezette a munkálatokat. Egyes feltételezések szerint rátaláltak egy olyan – feltételezhetően Luxemburgi Zsigmond korából származó – korábbi épületmaradványra, amely alkalmas lehetett a Szent Korona erejének megsokszorozására, még pontosabb, precízebb használatára, mint amit a „hagyományos” koronázási eszközök biztosítottak a mindenkori király számára. Mondanunk sem kell, a Monarchia korszakának királya itt szerette a legtöbb időt tölteni, sőt, bécsi tartózkodásai során is gyakorta merült bele a Szent Korona tanulmányozásába…
Tudta-e hogy II. Rákóczi Ferenc bécsi, prágai, majd római tanulmányai során elmélyülhetett az alkímia tanaiban is? Prágában például nyomára bukkant John Dee-nek, aki előtte száz esztendővel, Kepler társaságában Rudolf király udvarában a Szent Koronát is behatólag tanulmányozhatta.
Tudta-e, hogy II. Rákóczi Ferencnek elsőszülött gyermeke, Lipót nem halt meg néhány esztendős korában, hanem a bécsi udvar elraboltatta, majd kalandos úton Párizsba került. Gyerekkorában az utolsó Medici lett a nevelője. Felnőttként pedig Saint Germain grófként születtek róla legendák. Szinte emberfeletti intelligenciája (tucatnyi nyelven beszélt anyanyelvi szinten), aszkéta életmódja, és ami a legdöbbenetesebb, sosem öregedő külleme hamar a társasági elit élére repítette. Sokak szerint a szabadkőművesség egyik alapköve, az alkímiában elmélyülve pedig talán az örök élet elixirjét is meglelte. Ha ez igaz, máris érthetővé válik, hogyan befolyásolhatta a világtörténelem megannyi fontos eseményét. A tények alapján felállítunk egy hipotézist a 2038-ban, hogy ki is lehet(ett) ő valójában.
Tudta-e, hogy a németek a Mindenszentek litániájában 955-től egészen 1965-ig az alábbi sort is elmondták imáik sorában: " A magyarok nyilaitól ments meg, uram minket!"? Ezt a sort végül csak az ebben az esztendőben tartott második vatikáni zsinat liturgikus refromjai töröltették el.
Tudta-e, hogy III. Béla királyunk, akinek uralkodása idején országunk elismert európai nagyhatalommá fejlődött, szintén számos talányt hagyott hátra. Ebből szemezgetünk az elkövetkezőkben. Elsőként: III. Béla és felesége sírját 1848-ban találták meg Székesfehérváron. Az eredeti piszkei vörös mészkőből készült sírok Székesfehérváron vannak kiállítva. A sír különlegessége, hogy a király és királynő testlenyomata elszínezte a vörös színt fehérré. A csontvázat ma a budai Mátyás-templomban őrzik, a leletek pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatók.
Negyedik bécsi tényünkből kiderül, hogy a Szent István-dómba lépve, a főbejárattól jobbra található a máriapócsi oltárkép, amely Szűz Máriát ábrázolja, bal karján a kis Jézussal. A kis táblakép Papp István alkotása 1676-ból. Miután 1696-ban Máriapócson többen és többször is könnyezni látták a képet, a következő évben I. Lipót osztrák Császár és Magyar király kívánságára Bécsbe vitték, ahol - miután valamennyi bécsi templomban felállították - 1697 decemberétől a Stephanskirche főoltárát díszítette. A második világháború végén a dómban egyébként pótolhatatlan pusztulásokat okozó tűz és a tetőzet beomlása semmiféle kárt sem tett benne, és 1948 decemberétől áll mai helyén.
Szenteste a szépségesen feldiszített fenyőfa előtt büszkén gondolhatunk arra, az apostoli királyság, a Szent Korona országában mi lehetünk legközelebb lélekben a Teremtőhöz! Minden más, csak talmi csillogás túlmaterializált világunkban. Ajándékot adni és kapni nem egyet jelent a vásárlási lázzal. A legértékesebb adomány a szeretet, amelyet csak őszintén és szívből lehet adni, és ennek eszmei értéke felbecsülhetetlen! Áldott, békés Karácsonyt kívánunk minden olvasónknak!
https://www.facebook.com/
Téma: 2038 - avagy a magyar történelem eltitkolt lapjai 3
Dátum: 2014.01.24