2038 - avagy a magyar történelem eltitkolt lapjai 6
Kiemelt link..
https://embers-eg.webnode.hu/news/a2038-avagy-a-magyar-tortenelem-eltitkolt-lapjai-5/
https://embers-eg.webnode.hu/news/szantai-lajos-a-magyar-szent-korona-szimbologiai-megkozelitese/
Előzmény..
https://embers-eg.webnode.hu/news/a2038-avagy-a-magyar-tortenelem-eltitkolt-lapjai-4/
https://embers-eg.webnode.hu/news/a2038-avagy-a-magyar-tortenelem-eltitkolt-lapjai-3/
https://embers-eg.webnode.hu/news/a2038-avagy-a-magyar-tortenelem-eltitkolt-lapjai-2/
https://embers-eg.webnode.hu/
https://embers-eg.webnode.hu/
Kapcsolódó link..
https://embers-eg.webnode.hu/news/padanyi-viktor-verbulcsu/
https://embers-eg.webnode.hu/
https://embers-eg.webnode.hu/
https://embers-eg.webnode.hu/
https://embers-eg.webnode.hu/
https://embers-eg.webnode.hu/
https://embers-eg.webnode.hu/
embers-eg.webnode.hu/news/
https://embers-eg.webnode.hu/
https://embers-eg.webnode.hu/news/szantai-lajos-a-boldogasszony-csillagkoronaja-1-2/
https://embers-eg.webnode.hu/products/hagyomanyorzes/
https://embers-eg.webnode.hu/products/kepes-kronika/
..Itt a honlapjuk..
Tudta-e, hogy Károly Róbert minden korábbi királyunknál többet tett az Árpád-ház történelmének feldolgozásáért, titkainak megőrzéséért? A Magyar Anjou Legendárium nem szimplán egy mesés képeskönyv volt a kis Lajosnak, aki aztán Nagy lett, hanem kódolt üzenet is a jövő uralkodói számára.
Tudta-e, hogy Károly Róbert is megismerhette a Szent Korona azon képességét, amellyel tér és idő nem lehet akadály? Egy ilyen, talán nem is képzeletbeli utazás során akár az általa útjára indított, akkor még királyi Visegrádi találkozó legújabbkori atyjával is találkozhatott...
Tudta-e, hogy királyaink közül Károly Róbert a “csúcstartó”, már ami a koronázások számát tekinti? Három alkalommal iktatták be, igaz ezek közül csak az 1310. augusztus 27-ei volt minden tekintetben a szokásjoggal és a törvényekkel megegyező.
Tudta-e, hogy az egyik magyar Szentünk, Portugáliai Szent Erzsébet holtteste közel háromszáz évvel a halála (1336) után teljes épségben került elő, amikor sírját 1612-ben felnyitották? Több csodát is betudnak az egykori portugál királynő tetteként.
Tudta-e, hogy összesen 22 magyar Szentet tarthatunk számon? Köztük azonban mindössze ketten, István és László gazdagította a királyaink páholyát. 13-an pedig 1100 előtt születtek. Az utolsó szentté avatott, Szent Márk, István és Menyhért, azaz a kassai vértanúk is már több, mint négyszáz esztendeje látták meg a napvilágot.
Tudta-e, hogy ha igaza van Heribert Illig német történésznek, és a középkor egy jelentős korszakát csak kitalálták, akkor a magyar Honfoglalás nem 895-ben, hanem 598-ban történt? És kipróbálta már, ha mindegyik évszámot visszafelé kezdi olvasni? A 2038-ból kiderül, hogy mindez csak szimpla számmisztika, vagy valami egészen más, sokkal komolyabb..
Tudta-e, hogy IV. Béla lánya, Szent Margit különleges, látnoki képeséggel is bírt? Ezzel pedig gyakorta segítette apját is az uralkodói feladatok ellátásában.
Tudta-e, hogy Imre királyunk, nem tudni pontosan hogyan, de megérezte halálát? Alig 30 esztendősen végrendelkezett, vagyona harmadát hagyta fiára, a többit a templomos és a johannita rend között osztotta szét. Andrást pedig László fiatalkorúságáig megkérte, hogy kormányozza az országot, cserébe viszont megeskette, hogy hű lesz az ifjú uralkodóhoz. Hogy pontosan miért halt meg, a mai napig homály fedi a titkát. Sokak szerint a Korona végzett vele. Imre ugyanis előszeretettel viselte magán olyan napokon is, amikor nem kellett uralkodói feladatainak protokolláris részeit ellátnia. Apja intelmei is elhomályosultak elméjében, aki pedig oly sokszor óva intette, nem viselni kell a koronát, hanem elviselni, megérteni a hatalmát… Utoljára 1204. augusztus 26-án született krónikás feljegyzés hollétéről, azon a napon, amikor fiát királlyá koronázták. Két hónappal később, október 27-én pedig már csak, mint néhai királyt emlegetik a krónikások. A legzordabb feltételezés szerint apja nyomdokain maga is rájött az időutazás titkára, és egy ilyen kalandozásáról nem tért vissza többet... Hogy hová indult, nem tudni, de ha apja leírásait követte, az is elképzelhető, hogy épp itt bolyong közöttünk… Valamikor 1204 késő őszén tartottak ugyan egy temetkezési szertartást emlékére, végső nyughelyeként pedig Egerben jelölték meg, de földi maradványai talán sosem nyugodtak ott. Hisz még az is lehet, hogy ma is él…
- Napra pontosan 501 éve, 1513-ban Bakócz Tamás személyében „majdnem” magyar pápa ült Szent Péter trónjára, ám egy Medici, X. Leó ebben végül megakadályozta, miután a megismételt konklávén már minden jelölt rá szavazott. Előtte való nap még Bakócz "állt nyerésre"...
A magyar bíboros így is együtt dolgozott még II. Gyula pápa idején Raffaellóval, ő irányította a híres Stanzák elkészítését, de a Sixtus-kápolna díszítésének megtervezése, kivitelezése is a nevéhez fűződik. De Michaelangelo-val a Szent Péter-székesegyház alapkövének lerakása után is dolgoztak együtt már korábban.
Nevéhez fűződik a híres Bakócz-kápolna, amelyet több ezer darabra vágtak szét, hogy a mai Esztergomi Bazilika egyik oldalkápolnájaként, mintegy 500 méterre eredeti helyétől újra eredeti pompájában szolgálja a híveket. Amely egyben az egykori esztergomi érsek temetkezési helye is, és számos szimbolikát (sokak szerint kódolt üzeneteket) hordoz magán?
Tudta-e, hogy III. Béla királyunkat egyes hiedelmek szerint élve temették el már hat esztendeje halott első felesége mellé? Sírjában pedig bevégezte földi küldetését, és még néhány gondolatot a mészkősírba vésett belülről. Ezekre azért nehéz rábukkanni, mert az idő vasfoga több darabra törte. De talán Gizella királyné veszprémi falfeliratai mellett Béla sorai lehetnek az igazi titok megismerése felé vezető út egyik legfontosabb mérföldkövei…
Tudta-e, hogy III. Béla 1181-ben a magyar írásbeliség igazi kezdeteként törvénybe foglalta, hogy bármilyen ügyben is keressék meg őt, azt csak írásban tehessék? Az így keletkező okmányok kezelésére felállította a királyi kancellária intézményét. Uralkodása idejéből származik egy okmány, amely az uralkodói jövedelmeket összegezte, valamint a híres Halotti beszéd és könyörgés, és a Gesta Hungarorum is.
Eme legrégebbi történeti mű a magyarok viselt dolgairól értekezik Anonymus írásában. Többek között elmeséli a honfoglalást, az államalapítást. Írója látszólag egy „regélő vándoríró”, aki a különböző népi mondákat vetette pergamenre. Ám, ha alaposabban vizsgálat alá vesszük a művet, akkor bizonyos matematikai logaritmusok alapján összepárosított betűk egy egészen más olvasmányt tesznek ki. Nem kell sokat találgatni, igen, a korona titkát kódolták így bele a Gesta Hungarorumba. III. Béla zseniális elmével, korát jóval meghaladva gondolta el azt, amelyet a Nagy Könyv írói is elkövettek egykoron.
Persze, a képlet nélkül nincs megfejtés sem. A kód tehát egyelőre kitalálásra vár. Azzal, hogy a titok őrzési helyének reprodukcióját ily módon választotta meg, azt mutatja, hogy udvarában nem csak remek írnokok, politikusok, de feltételezhetőleg tudósok, matematikusok is tevékenykedtek.
Tudta-e, hogy 1137-ben leégett pannonhalmi apátság? Sokak szerint nem véletlenül, hisz ahogy már korábban is írtuk, királyaink addig leginkább ott igyekeztek őrizni a Korona titkának részletes leírását. Így a „gonosz erőknek” érdekükben állt elpusztítani a kereszténység első magyarországi bástyáját. Nem véletlen, hogy egyenesen Lateránból jött egy főpap, hogy felvegye a harcot a Gonosszal.
Tudta-e, hogy bár Könyves Kálmán leghíresebb szállóigéje az volt, hogy „márpedig boszorkányok nem léteznek”, mégis feltételezhetően halálát egy titokzatos méreg okozhatta, amelyet fülére kentek, és nincs rá jobb szó, kiszívta az agyvelejét. Azaz, az addigi legműveltebb királyunkat pont ott támadták, ahol a leginkább sebezhető, pontosabban azt vették el tőle, amely igazán különlegessé tette, az eszét. Nincs kétség afelől, kik adhatták mindehhez a gyilkos receptet…
Tudta-e, hogy László talán a magyar királyság első századának legnagyszerűbb királya volt. Sokak szerint nagyobb uralkodó vált belőle, mint Istvánból. Az államalapítóval szemben neki már nem az alapok lerakásával kellett bajlódnia, hanem az államrendszer megszilárdításával. A helyes út megtalálásában gyakorta segítették őt látomásai. Nem egy sikeresen megvívott harc dőlt el azon, mint álmodott meg a király néhány nappal korábban, történt ez például a kun vezér, Ákos elleni csata során is, ahol már az első rohamban leszúrta kegyetlen ellenségét.
Az oroszok elleni csatában pedig a szinte kivérzett, teljesen kiéheztetett serege láttán Istenhez fohászkodott.
A kietlen rónaságban egyszer csak csapatnyi szarvas, őz és bivaly tűnt fel a látóhatáron. Szelíden baktattak a magyar katonák felé, szinte felkínálva magukat levadászásra.
A tatárok elleni küzdelemben, Döbrödnél László harcosait oly szörnyű szomjúság kínozta, hogy hangos jajveszékeléstől volt zajos a vidék. A kínok hangja eljutott a tatár vezérhez is, aki gőgösen már előre elkönyvelte a sikert. Ám a király ezúttal is Istenéhez fordult, aki megszánta a magyarokat. A csatába indulás előtti pillanatokban László lova patkójával elmozdított egy követ, amely egy forrást rejtett maga alatt. A kibuggyanó víz láttán és azt fogyasztván a király serege új erőre kapott. Nem csak testileg, szellemileg is az újabb csodának köszönhetően.
https://www.facebook.com/2038aregeny?fref=ts
Téma: 2038 - avagy a magyar történelem eltitkolt lapjai 6
Nincs hozzászólás.