Egy kisgyerek akkor zavarodik össze legelőször, amikor rájön, hogy nem lehet mindenki a barátja. A második alkalom ennél drasztikusabb, az a pillanat, amikor szerelemre lobban valaki iránt és az nem viszonozza kialakult érzelmeit. De kap egy ajándékot, felismeri önmagát.

Az anyagi világ négy fő elemből áll, a földből, a tűzből, a levegőből és a vízből. Ezekből épül fel a világ, amelynek kötőanyaga a szerelem. Nem véletlen, miért ez a kapocs. Ezt örököltük az égtől, mélyen ez élteti az embert, ez kapcsolja őt össze a többi emberrel, így tud teremteni, hinni és szeretni. Ha nem érez szerelmet, legyen az viszonzott, vagy viszonzatlan, akkor nem kötődik a világhoz. Belül üres, halott és érzéketlen.

Észrevettem magamon is, másokon is, hogy idővel hiába veszíti el a bizalmat a másik iránt, feladva minden lehetőséget egy kapcsolatra, az a belső érzelem, melegség, fény mindig ott marad és melengeti a lelket. Hol lehetőségekkel teli, hol fájdalmas tűzzel égetve.

Mindenkinek megvan a párja, csak elkallódnak egymás mellől. Mikor valami megmagyarázhatatlan nyughatatlanságot érzel, akár van párod, akár nincs, mindig az a kötőanyag működik ami összekapcsol azzal az ismeretlennel, vagy ismerőssel, akivel egy egészet alkotsz. Így köti össze a szerelem a feleket egy teljes egésszé. Van, aki szerencsés, és megtalálja. De a legtöbben nem.

Kiegyezel magaddal, alkut kötsz, hogy azzal legyél, akivel éppen vagy, mindezt tudattalanul. Kitalálod azt, hogy a másikat miért szereted. Ezért is van az, hogy valami elképzelés alapján próbálják egymást erőszakosan formálni a felek. Megnyirbálják egymást, hogy a puzzle kirakható legyen. De a kép így is értelmetlen lesz, csupán az illúzió tartja össze.

Talán mikor valaki iránt megmagyarázhatatlanul vágyakozom, közel érezve magam hozzá, talán azt a másik felet látom. De lehet csak az elképzelést, mi van ha ő az ?

https://sphotos-d.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-ash3/523197_10151254701132755_2126132060_n.jpg

Igazán szeretni valakit hibáival együtt lehet. Hiszen így ismerted meg. Ha ez nem működik, akkor rájöhettél, hogy nem a szerelem múlt el. Hanem az elképzelés. A szerelem aztán vándorol, magadban, a másikban, amíg újra ki nem köt valahol, lehet a célnál.

Vannak azért makacs dolgok, amit jobb titokban tartani, vagy elfojtani. Ha valami évekig tart jó rá odafigyelni. A kémiai és szellemi vonzalom maximum egy évig, ha ki tart, de már az első három hónap után is elgondolkozik az ember, hogy most mi van, mibe vagyok. Már, ha eljut odáig a dolog.

A megszokásról, vagy a partner függőségről inkább nem ejtek szót.

A szerelem sokszor kegyetlen, önző és kisajátító, mert birtokolni akarja az egyik a másikat. Ez a kötés pedig illékony, olyan, mint a homok, minél jobban szorítod, annál jobban kiszóródik a kezedből. De ha teret engedsz neki, akkor kitölti a tenyered.

Keresésed közben légy megigézve, és igézz te is bátran. De légy éber és figyelmes, mert sose tudhatod, ki az aki a szemedbe néz.

S akár teheted, akár nem, légy szerelmes, még ha titokban is. Ez az az ajándék, ami emberré tesz és beteljesíti az utad.

Ezek persze magasztosabb eszmék, semmi köze a mai világhoz. De kell ilyenekről is beszélni. Ez az örökségünk.

https://vasslajosblogja.blogspot.hu/2012/10/szerelmunk-vagya.html

Címkék:

Vissza

Téma: Szerelmünk vágya

Nincs hozzászólás.

Vasslajosblogja - Szerelmünk vágya

Címkék:

Téma: Szerelmünk vágya

Új hozzászólás hozzáadása

Keresés

Elérhetőség