„a hunok, médek, gótok, dánok királya, a földkerekség ijedelme, Isten ostora.” – olvashatjuk a Kálti Márknál Attila királyi titulusát. Az előző fejezetben a médek váratlan és anakronisztikusnak tűnő felbukkanásával foglalkoztunk. A médeknél is különösebb azonban a dánok említése! Hiszen a dán nép eddigi ismereteink szerint nem szkíta, hanem germán, ráadásul a nekik otthont adó félsziget földrajzilag is távol esik a Kárpát-medencei hun centrumtól. Nem tévedés a dánok említése? Ők is Attila király népe voltak? Nos, a dán-kérdés nagyon messzire vezet és alapvetően rajzolja át eddigi történelemképünket!

Az első elgondolkodtató dolog, ami minden dán kérdéssel foglalkozó és krónikáink történelemképét elfogadó kutatónak szemet kell, hogy szúrjon az, hogy ugyanazon a helyen, ahol a Képes Krónika dánokat emleget, Kézai Simon krónikája dákokról beszél:

„S miután Ethele Francziaországot és Flandriát így feldúlta, a Rajnán Coloniá-nál átkele, a hol szent Orsolyát a britanok királyának leányát a tizenegyezer szüzzel a kegyetlen húnok irgalmatlanúl leöldöklék. Innen Ethele Thuringiá-ba menvén, miután Eisenachban udvart tartott, a dákok (dánok), norvégek, friesek, litvánok és pruténok ellen nagy sereget rendele, kiket meggyőzvén és megalázván meghódoltata…” (Kiemelés tőlem!)

Ha megfigyeljük, hogy milyen népek társaságában említi Kézai a dákokat, teljesen egyértelművé válik, hogy a fenti idézetben valóban dánokról van szó! Norvégek, frízek, litvánok és pruténok! Egytől egyig mind Európa északi felének népei! Balti nemzetek! Első olvasatra olyan egyértelműnek tűnik, hogy Kézai összetévesztette a két népnevet, hogy Szabó Károly Interneten is elérhető Kézai fordítása a dák népnév említése után zárójelben kijavítja Kézait és közli, hogy itt valójában a dánokról van szó! Internetes barangolásaim közben rábukkantam Robert Gordon Latham egy 1851-ben kiadott és a Google által nemrégiben bedigitalizált könyvére, melynek címe: „The Germania of Tacitus with ethnological dissertations and notes”. Ennek olvasgatása közben ért a következő meglepetés!

„They, probably, speculated and inferred: seeing that on the Danube there were two populations with names so like as Daci and Getć, and on the Baltic two others with names so like as Dani and Gothi, Geatas or Gautas. But how came the similar names to run in pairs? Danes alone on the Baltic, and Daci alone on the Danube, would be nothing very remarkable. Nor yet would Getć on the Danube, and Geatas on the Baltic. But Getć side by side with Daci in the south, and Dani (called also Daci) side by side with Geatas in the north, supply a mystery.”

Robert Gordon tehát felfigyel egy érdekes jelenségre: a dák és a gót népnév-páros a Duna mentén és a Baltikumban egyaránt előfordul, de míg a Duna mentén dákokat emlegetnek, addig a Baltikumban a dákok helyén következetesen a dán népnév jelenik meg! Mindez arra enged következtetni, hogy e két népnév mögött egyugyanazon etnikum bújik meg, s a dán népnév valójában a dák név módosult változata. Ezt erősíti Zajti Ferenc is, aki „Zsidó volt-e Jézus” c. könyvében a következő érdekes megjegyzést teszi:

„A transkaspi területen, a már említett régi daitya-központban, de az egész Oxus-Yaxartes folyamközön a legrégibb idők óta jelentős szerepet játszó dák, danu, daha, szanszkrit kiejtésben dana, kínaiul tahia nép szkíta (turáni) törzseket jelölt mindig.” (Kiemelés tőlem!)

Figyeljük mit mond Zajti? A dák vagy daha népnév a szanszkritban így hangzik: „dana”! Könnyen meglehet tehát, hogy Kézai egyáltalán nem tévedett, amikor a dánokat a szkíták jól ismert dák törzsével azonosította! Ha tisztában vagyunk a földrajzi elnevezések képzésének alapvető nyelvi szabályszerűségeivel, és tudjuk, hogy a különböző skandináv törzsek magja, mozgatórugója a dán nép volt, akkor könnyen beláthatjuk, hogy a dánok valóban szkíták!

Először is tudnunk kell, hogy a földrajzi nevek végén található –an, -en, -on, stb. végződés gyakorlatilag azonos a magyar hon vagy hun szóval. Ha visszaemlékszünk Estonia nevében is ugyanezzel találkozhattunk: Estonia = Est Hona. Tudnunk kell továbbá, hogy a népnevek végén lévő –ab, -oba, -av, stb. végződés egyszerűen csak törzset jelent. Ezt láttuk a Maghreb név elemzésekor, a magyarábok nevében, a saklab népnévben, de ugyanez a „törzs” jelentésű „-ab” végződés található a Kurdáb és Cordoba városnevekben is! Továbbá figyelembe kell vennünk a nyugati nyelvekre jellemző mássalhangzó-torlódás jelenségét is. E nyelvekben a hangsúly nem mindig esik a szó első szótagjára, ezért a hangsúlytalanná váló első szótag magánhangzója gyakorta kikopik. Így keletkezett a szkíta szó is, hiszen a szó eleji „szk” azonos a szkíták eredeti szaka nevével.

Most mindezek ismeretében vizsgáljuk meg az észak-európai népek otthonául szolgáló félsziget nevét: Skandináv! A SKANDINÁV szó két részre bontható: SKAN és DINÁV. A SKAN szóban világosan felismerhető a szaka szó mássalhangzó-torlódáson átesett változata, az „SK”! A szóvégi „AN” a földrajzi nevek végén gyakorta előforduló „hon” vagy „hun” szóval azonos. A SKAN szó jelentése tehát „szaka hon” vagy méginkább „szaka hun”! De mit jelenthet a DINÁV? Nos a DINÁV nem más, mint a dán népnév „-áb” végződéssel ellátott változata! A DINÁV tehát DÁN – ÁB, vagyis dán törzs! Láthatjuk, hogy a Skandináv név egy rendkívül beszédes név! SK-AN-DIN-AV = SZAKA HUN DÁN TÖRZS!

De a Skandináv elnevezés egyéb változatai is kétségtelenné teszik, hogy a dánok valójában a szakák dák törzsével azonosak! A 6 - 7. században élt egy névtelen longobárd szerző, aki a már Itáliába költözött és latinosodó longobárdok között élt. Ő írta az „Origio gentis Langobardorum” c. történelmi munkát. A „Róma utódai” c. szöveggyűjtemény idéz belőle egy rövid részletet, miközben megjegyzi, hogy

„A szöveg a középkori történetpótló mese iskolapéldája. Hiteles benne csak az, hogy ők is az ősi germán földről, Skandináviából (forrásunk Scadannak mondja) indultak el.” (Kiemelés tőlem!)

Szó szerint így ír ez a longobárd szerző:

„Van egy sziget az északi tájakon, melyet Scadannak mondanak: kimúlás és ’végződés’ az értelme. Sok nép lakozik ott, s köztük egy kis nemzetség, melyet Winnilisnek hívnak.” (Kiemelés tőlem!)

Ízlelgessük kicsit ezt a SCADAN szót! Ebben a tömörebb formában talán még egyértelműbb a jelentése! A SCADAN két részből áll: SCA és DAN. Ez első azt jelenti szaka vagyis szkíta, a második pedig egyszerűen dán! A SCADAN akárcsak a hosszabb SKANDINÁV név egyértelműen a szaka dánokra, vagyis a dán szkítákra utal!

Persze sokakban fölmerülhet, hogy egyáltalán miért kell nekünk a dánokkal foglalkoznunk? Miért kerül terítékre most ez a kérdés? Nos azért, mert ezek a szkíta dákok már jóval jelenlegi skandináviai hazájuk megalapítása előtt is igen jelentős szerepet töltöttek be egy másik alig ismert ókori birodalom alapításában. Ez a birodalom pedig nem más, mint Párthia!

https://maghreb.blog.hu/2011/02/20/danok_kiralya

Címkék:

Vissza

Téma: Szkítiától Maghrebig - Dánok királya

Nincs hozzászólás.

Szkítiától Maghrebig - Dánok királya

Címkék:

Téma: Szkítiától Maghrebig - Dánok királya

Új hozzászólás hozzáadása

Keresés

Elérhetőség