A-Mába
2012.11.08 13:00
Kapcsolódó link..
https://embers-eg.webnode.hu/news/telepatikus-onvedelem-1-resz-alapfogalmak-es-alapelvek/
https://embers-eg.webnode.hu/news/aikido-allj-kigyo-avagy-a-szeretet-harcmuveszete/
https://embers-eg.webnode.hu/ujdonsagok/i-ching-a-valtozasok-konyve/
https://embers-eg.webnode.hu/news/ninja-ero-ninja-mind-control-2-resz/
https://embers-eg.webnode.hu/ujdonsagok/gombszimbolika/
https://embers-eg.webnode.hu/ujdonsagok/paragramok-ut-az-isteni-elet-fele/
https://embers-eg.webnode.hu/szellemi-bazar/paramahansa-jogananda-a-mester-mondta/
https://embers-eg.webnode.hu/news/taisen-deshimaru-a-zen-es-a-harcmuveszetek/
https://embers-eg.webnode.hu/ujdonsagok/embers-eg/
AMŐBA...
Élj a Mában!
Jeled Lét. Jelen-lét.
Van az az érzet, amikor a test ellazul, és a hangok nagyon távolról, lelassulva, eltompulva kirekesztve érnek el hozzám. A test ilyenkor egyszerre könnyű és egyszerre súlyos. Szinte alszom, mégis ébren vagyok. Megadom magam egy erőnek. És a test el kezd mozogni. Lágy és erős íveket írnak le a karok, a lábak pedig stabil, pontos lépéseket tesznek... a test mozog, a tudat pihen. Tánc. A látható határ a bőr, a be-Őröm.
Azon kívül energiatestek vannak, amit szintén edzésben kell tartani. De amíg a fizikai testet izmosítjuk, addig az éteri és mentális fényerőt áramoltatjuk, koncentráljuk. Összefüggésben van a két edzés... a harcművészet tudja ezt: Nem az izom erejére, hanem a belső erő fejlesztésére, és az ezáltal elért eredményekre helyezi a hangsúlyt. Égi erő kifinomult, a teljes testet megmozgató és harmóniára vezető mozgások rendszere, jótékony hatással van a testre és lélekre egyaránt, azaz általában véve a fizikai és lelki egészségre. A képességek alapja, a képzés valósága, a dinamikus meditáció.
Olyan tánc, amiben a szív, mint magból, ágakat és gyökereket hajt a világba. A kapcsolatteremtés és az érzékelés kifinomult művészete. Ártalmatlan, ártatlan. „Szívből szívbe” történik.
A Mester és a Tanítvány. A mesetér (képzelet) és a szemtanú a vágy. A férfi, térfia és a NŐvelés.
A két jel, a KÖR és a KERESZT. A befogadó, bekerítő és a ki-eresztő erő. A kerek(zéró, az erő) és a f-iksz-a idea, a "kérek még!" kielégíthetetlen akarata, ami a harc indulatát adja, vagyis a két(tő) duálpár, szerelem és harc.:)
Ez a játék a legősibb játékok egyike. Eredete a kínai emelkedett dinasztiáktól már nyomon követhető. Feltehetően régebbi egyébként a játék.
Bár érdekes felvetés lehet, hogy amennyire játék, igen nagy valószínűség szerint sokkal mélyebb rétegei és tanulságai vannak e játéknak.
A stratégiai lehetőségek mellett és a matematikai valószínűségek igen kiemelkedő szerepet játszik benne az egyén személyisége -habár játékos függő ez is.
Mindenesetre bármennyire is tudatosan -avagy sem-, és véletlen -avagy sem-, népszerűsége miatt és személyes okból is, nézzük meg milyen szisztéma működik e páratlan és hihetetlenül egyszerű "játék" mögött.
Adott két "elem", pólusnak is nevezhetnénk, az egyik a kör a másik pedig a kereszt -ahogy hívni szokták "iksz"-. A játék lényege az, hogy valaki az elgondolását -akaratát- valósítsa meg. Ehhez adott egy "viszonylag" nagy tér.
Két erő megindul. A legáltalánosabb felfogás szerint azért, hogy az egyik uralma alá hajtsa a játékteret, úgy, hogy 5 azonos jelét, egymás mellett megszerzi, kigyűjti.
Az amőba az Erő, a Furfang, a Figyelem, a Hódítási hajlam és a Nagyvonalúság játéka.
Az uraláson, az akaratosságon és mások legyőzésén túl erkölcsi tanítást, az emberből Emberré válás rögös útjára is adhat útmutatást, tanulságot és mondanivalót.
Igen jól leszűrhető egy egyén személyisége azokon a stílusjegyeken keresztül ahogyan tesz, ahogyan lép, ahogyan támad és ahogyan véd..vagy vét..és adott esetben dől bele saját kardjába a "Diadal kapujában". Ezt a kifejezést arra és akkor használjuk, mikor valaki egy teljesen megnyert szituációban belevakul saját győzelmének mámorába -a figyelmét felfüggeszti- és nevetséges módon (ha nem is megszégyenülve), de elveszti a már zsebében levő meccset.
Energetikailag is érdemes olykor egy-egy partit megfigyelni és elemezni. Bizonyos tekintetben egy-egy amőba játék felér az adott egyén kézírásával. A kézírást a grafológia elemzi, az amőba játékot pedig mindig az akivel játszunk. Illetve saját magunkat is leelemezhetjük, amennyiben jelentőséget tulajdonítunk, annak, hogy van jelentősége. A kialakult forma is beszédes, melyik irányba tolódik el az alakzat, a fókusztól mennyire tört ki és ki zárt be kit, avagy ki hullott szét a másik erejétől? Kit vezettek meg, ki maradt egyenes?
Amikor elkezdjük tudatosan figyelni a másikat, magunkban vagyunk elmerülve. Feltevésem szerint léteznek sémák, amiket használva igen sok nyert játszmát lehet begyűjteni, annál inkább egyhangúbbá válhat ettől a játék. Kreativitás híján. Az alap feltevése a játéknak akár annyi is lehet, ebben a meglátásban, hogy, ha már teremtünk..., Csodásat teremtsünk és fejlesszük készségeinket.
Végső soron, érdekes belegondolni mi lehet a játék valódi célja. Ha megfontoljuk azt, hogy egy teljes pályát betöltött amőbameccs végén, szinte önfeledt állapotba mondja ki háláját (halálát) Végzetének.
Partnerének, aki segítette "megmérettetni" (megmeríteni, merésszé tenni), és nem mint legyőz-Ő, hanem mint Testvér segítette az Útján.
Elmondható, hogy két szellem az amőbán keresztül képes kicsiben modellezni önnön működésének és jellemvonásainak főbb összefüggéseit.
Az amőba, ahogy a neve is utal, az alakját állandóan változtató, Egy-sejtű.
Ez azért is érdekes, mert -igen ritka alkalmakkor-, ha sikerül körbehúzni a "véglegesedett" megnyert játékteret, akkor szimbolizálható a sokszerű változatosság, amely földi életünket áthatja, fenntartja, in-spirálja fizikailag és metafizikailag is.
Az amőba talán legfontosabb és leghatékonyabb módja -leszámítva a betanult nyitásokat és sémákat-, ha a játékos úgy tudja építeni önmagam lehetőségeit, hogy közben gátat szab a másik játékos kibontakoztatásának. Túliképp a bátorság és a hazardírozás sem áll messze a játéktól.
Tapasztalatom szerint minden egyes kör (turn) után döntéshelyzetbe kerül az ember. Játszhat az ember agresszíven avagy visszafogott stílusban, azt mindenképp meg kell fontolni minden egyes "jel lerakásnál", hogy támad, védekezik, esetleg kivár. Vagy esetleg előre gondolkodik és elkezd olyan "megelőző" lépéseket tenni, amik a parti egy későbbi szakaszában jól jöhet még neki, esetleg még eredményre is vezetheti.
A furfang és a kellő álcázni tudás azért fontos, ugyanis azzal, hogy leteszik a kövecskéiket -jelünket-, egy rutinosabb játékos számára máris elég információt ejtettünk el magunkról, szándékainkról, játékstílusunkról, esetleg még valós jellemvonásinkról is. Amennyiben az ellenfél megszimatolja ezen elejtett infóink morzsáit, szinte bizonyosan elhúzódó és kiélezett meccsre lehet számítani.
Az amőbában a játékosok képviselik a Teljességet, potenciáljuktól, tehetségüktől, képzeletüktől és nem utolsó sorban gyakorlatuktól függően. A játékostól függ mennyire sikerül, nem is igazán a másik ember legyőzése, hanem önmagunk Uralmának megkísérlése. Kísérlet, megkísértése annak a Mágiának, hogy a másikkal kapcsolatba kerülve, Magunk Ura tudunk-e maradni az egy-másban?
Lao Ce így mondja ezt;
- Aki legyőzi a másikat erős,
aki önmagát győzi le, maga a Hős!..
Minthogy minden jelenség a "Megnyilvánult világban" yin és yang (ilyen-olyan, magyarul) típusú jelenségekre bontható le (a színek, az ízek stb..) úgy az amőbában is fellelhető a kettősség.
Ebben a játékban is, ahogy az élet minden területre igaz: az Egyensúly és mÉRTÉKletesség az Érték. Anyanyelvünk őrzi ezeket az esszenciákhoz hasonlatos szösszeneteket. Erre érdemes odafigyelni!
Szóval, ahogy az életben is létszükséglet a ki és belégzés -ráadásul egyiket sem lehet sokáig szélsőségesen művelni-, az adás-kapás egyensúlya a játékban is kulcsfontosságú, ezen szabályszerűségek megtartása és rugalmasan való kezelése.
A fekete és fehér illetve a fekete és az arany színeket is elemezzük egy kicsit:
Személyes elképzelésem, hogy a fekete, az Egységből kiesett, "kiszakított részhalmaza" magát az Ember bukását jelölő pólusa is lehet.
Erre mutathat rá az a körülmény, hogy a fekete kezdi a játékot. Ez az (sz)Árny száll alá először.
A fehér nem kezdd játékot, csupán indukáltja a fekete "cselekményének".
Nagyon érdekes körülmény, (https://en.wikipedia.org/wiki/Gomoku), hogy a fehérnek matematikailag nagyon nehéz nyernie. Feltételezve azt, hogy a tábla kisebb vagy egyenlő 13X13-as felosztásnál, illetve, ha fekete nagyon kevés hibaszázalékkal játszik.
Az emberi életre levetítve mondhatjuk azt, "a jó ember útján való járás által" szinte bizonyosan ugyanilyen nehéz megbirkóznunk a világ sötétségével ezen belül saját sötétségünkkel és ellentmondásainkkal, ez esetben a fekete előnyével. Mindenesetre a harci kedven túl, a fekete-fehér egyensúlya egy kis szív dobbanásában igazán aranyló.:) Itt vagyok, ragyogok...:)
Az életben igen sok hibázási lehetőség adódik, annak, aki csatára adja a fejét.
Néha simogatni kellene..mi ütünk.. ölünk, anélkül, hogy őszintén ölelnénk.
Néha "ütni" kéne, akkor simogatunk... gyáván.
Adás-kapás misztériumát az ember egy életen át tanulja legtöbb esetben. Az amőba segít nekünk ennek megfelelő gyakorlásában. Egyik erő nem jobb a másiknál, nem is különbségeket kell a kettő között keresni, hanem a t-örvényszerű szükségszerűséget.
A igazi amőba játékos olyan mint a bölcs ember, tudja MIKOR kell TENNI a MIT, és még a HOGYANT is.
Ezért kell ehhez a játékhoz is annyi minden: Előrelátás, Kitartás, Koncentráció, Kontempláció, Intuíció, Vidámság és Furfang, mint az életben.
Üdv az Életben, élj a-Mában..a kozmikus AMŐBÁBAN amely, mint e játék is..minden pillanatban alakul és változik.
..Jelenére annyira könnyű rálelni, amennyire elveszíteni..
Az amőba segít "a-Mába" való létezés kiemelkedő "jelentőségére" emlékeztetni.
Beemeli az Embert az élet jelent-ŐS-Egére..:)
Kicsiben visszavezeti az embert az aranykorba. A sötét elvének (Árnyékvilág) húzóerejét emeli vissza a Fehérs(É)g (Fehér Ég) birodalmába.
A hétköznapokban nagyon fontos a Tudatosság.
..Ebben segít minket ez a játék..
Gyermekeké a Mennyek Ursága, játszani szabad.
Magyarul szerelem.
Másképp harc.
Minden egyes nap, MA-MA!
Ima. (Üdvözlégy malaszttal, kegyelemmel teljes, ki-egy-elem)
Csak a hálával lehet fájdalom és sértés nélkül érintkezni. Az önzésben, a gyávaságban, pengék csapnak össze.
Az amőba játék sematikus stratégiai rajza egy-egy harcnak. Azért nem lehet ő-szinte, mert a kör nem írható egybe a kereszttel. Minden más gyakorlására elég és tökéletes játék: a másképp játéka. Nem nélkülözi azt a megszállott érzést, hogy csak akkor lehet igazán védeni és építeni is önmagunk akaratát, amikor szembeszegülünk a végzet lehetőségével és a penge ÉLet mellett tesszük le a szavazatunkat, de közben egy pillanatra sem felejtjük el kivel vívjuk a játszmát, a Végzettel, Magával. Ez a tiszteletteljes szembeszegülés szinte egy érzésű a szerelemmel. De az amőbában mégsem lehet egyberóni a kört a fix-szel. Az iksz a fókusz, a cél, a kör a horizont. Ha nem tudjuk egybeírni, csak egy határozatlan élű szétfolyó, csapongó kitöréseket alkot a két, egymástól különböző jel harca. Ebben az eseteben szükséges szabályt szabni: akinek előbb van meg az öt, az nyer. És ez a szabály meghatározza a harc Végét, beírja a lehetőségbe a halált és innentől kezdve a két jel, a két, egymástól különböző jelenlét harcol az ötért, ötödölő, harcol azért, hogy a Végzet, a másikat vigye el... de jaj! A játék mindkettő jelnek vége, ahogy kimerítik a szabályt. Ilyen az élet. Egymástól különböző jelenlétek merítik ki a végsőkig magukat.
Az idő lejárt, a tér bejárt.
Az idő az emberöltő, az ember-öl-élt-Ő.
A tér, a rendszer, a mátrix: négyzetrács, né-égi igézet-rá-cs(oda). Nem sima lap, nem tiszta lap... Ketrec, börtön? Háló? Burok? Bölcs-ő?
Szemlélet-eszmélet: Magas feszültség és életveszély? Vagy Forrás?
A-M-Ő-B-A...Ő(a)MÁBAN, OUM-A-BÁJA, IMÁBAN..
A rendszer olyan erő, amilyen az erdő. Fák rengetege. Magok milliárdjai. Szintek. Egy törzs és szintek, a talaj, a föld, a horizont felett és alatt. Ágak, lombkorona fent és a gyökérhálózat lent.
Mátrix. Fontos észrevenni azt is, hogy ezt a játékot nem lehet játszani sima papíron, vagy csak vonalason, de kottafüzetben sem pengethető dallam, ha a szabályokat követjük. Persze lehet újítani a szabályokon, de most maradjunk annál, hogy a négyzetrácsos az alap.
(n-égi-igézet-rá-csodás-ős)
Vagyis a harcművészet alapja a Mátrix. A rendszer, az egymással összefutó és egymásra ható szálak. Szövevény, felépített szervezet, háló. Be vagyunk hálózva... Az amőba a hálóba ragadt lények (legyek urai) meccse. Hol a pók-usz pont?:))) Ki az Isten az, aki ezt az egészet megszervezte, az a láthatatlan megfigyelő, aki a hálót megfonta és kezünkbe adta, hogy halászunk... a zavarosban? Vagy fogjuk ki, merítsük ki Magunkat, a végletekig. Aki, közülünk, h-arcosok közül képes Magát úgy kimeríteni, hogy a szabályon felülemelkedve, magát a mátrixból kivonja, de nem a Végzet számol el vele, hanem annak erejét megszelídíti és uralja, akkor a szamuráj útja beteljesül. Aki még szenvedélyes játékos, az meg, leül és ötöd-öl, ötre tör. Öt-letel.:)
A négy elem falai közt, melyik szintre, ízre zárod magad, a jeled? És merre lépsz, merre léptetsz másokat, merre lét-építesz? Gondold csak el! Magadba hordod a Csodát. Lehetsz Égig érő, Ég-ígérő, Ige író.:)
Élj a-Mában, élj i-Mában, hálával. nyERŐ vagy.:)
„Minden egyes napra összpontosítanod kell, minden egyes napnak teljesen
oda kell adnod magad, mintha hajad lángokban állna.”
E középkori szamurájhoz intézett tanítás summázata...
Lángoló haj:S ó-haj Égj! Ez az élj a mába, tiszta imádat: szembeszegülsz a végzettel, miközben mindig meghívod magadba a célokkal, a tervekkel, a határidőkkel, a vágyaiddal, az óhajaiddal... Az ember is Ég.:)
Lehetsz Isten. Lehetsz verhetetlen. Minden ilyen Istent ígérő, Égig érő vágyaddal megszabod a végzetedet, a végkimenetelt. Halál vagy hála, határ, vagy hatóerő, szabály, vagy szabadság: EGYRE MEGY!
Amikor leülsz amőbázni, hálával játszol. Egy nemes halálért szállsz szembe, Magaddal..
A játszótársad a Végzeted.
Nyugodj békében. MÉG ÉLVE!
(jövő hónapban frissíteni fogjuk és kiegészítjük azokkal a dolgokkal amik elmaradtak)
Ravey, LOGX
"Nincsenek eszközeim; A tanulékonyság az én eszközöm.
Nincs varázserőm; A személyiségem az én varázserőm.
Nincs se életem. se halálom; Az aum (légzésszabályozás művészete). ami az
életem ás a halálom.
Nincs testem; A belátáson alapuló bölcsesség a testem.
Nincs szemem; Villámlás a szemem.
Nincs fülem; Az éber ügyelem a fülem.
Nincsenek végtagjaim: A gyorsaság, ami az én végtagom. Nincs törvényem: Az
önvédelem a törvényem.
Nincs stratégiám: A sakkatsu jizai (megszabadulás az ölés, valamint az élet
megóvásának szándékától) a stratégiám.
Nincs tervem: A kisan (első adódó alkalom megragadása) a tervem.
Nem teszek csodákat: Az igazság az én csodám.
Nincs alapelvem; A rinkiohen (minden körülményhez való alkalmazkodás) az
alapelvem.
Nincs taktikám; A kyojitsu (üresség ás telítettség) az én taktikám,
Nincs talentumom: A toi sokumyo (találékonyság)-ban van az én talentumom.
Nincsenek barátaim: A lelkem a barátom.
Nincs ellenségem: Az óvatlanság csak az ellenségem.
Nincs páncélom: A jin-gi (jóindulat ás igazságosság) a páncélom.
Nincs váram; A fudoshin (megingathatatlan lélek) a váram.
Nincs kardom: A mushin (tudat üressége) a kardom.
Ha ismered az ellenfeled és ismered önmagad:
Vívj akár száz küzdelmet, százszor fogsz győztesen kikerülni.
Ha nem ismered az ellenfeled, de ismered önmagad: veszíthetsz és nyerhetsz
egyaránt.
Ha nem ismered sem az ellenfeled, sem önmagad. Minden küzdelem, melyet
megvívsz, veszteség lesz számodra."
(részlet Taisen Deshimaru - A zen és a harcművészetek könyvéből)
Itt olvasható Demján Attila Gomoku világbajnok néhány gondolata. Nagyon hasznos elolvasni.:)