2038 - avagy a magyar történelem eltitkolt lapjai
Előzmény..
https://embers-eg.webnode.hu/
https://embers-eg.webnode.hu/news/szantai-lajos-a-magyarsag-keresztutja-1-2-nagyon-ajanlott-/
https://embers-eg.webnode.hu/
https://embers-eg.webnode.hu/
https://embers-eg.webnode.hu/
https://embers-eg.webnode.hu/
embers-eg.webnode.hu/news/szent-imre-napjan-/
https://embers-eg.webnode.hu/
Tudta, hogy nem véletlenül koronázták uralkodóink ideje korán a trónörökösnek szánt fiaikat? A Szent Korona hatása a természetben talán csak a csecsemőmirigynek feleltethető meg. Befolyásolja a teljes testi és szellemi fejlődést. De nevével ellentétben, hatását pont, hogy nem az újszülött állapotban, hanem inkább 2-3 éves kortól a serdülés befejezéséig fejti ki. Ahogy a csecsemőmirigy a növekedési hormon termelésével, úgy a Szent Korona energiájának átadásával stimulálja ifjú viselőjét. Akinek megadatik, hogy már kisgyerekként találkozik hatalmával, maga is hatalmas lesz. Ha jókor, jó helyen és jó célért kezdi el használni a koronát.
Tudta-e, hogy 1345-ben ismét tatár seregek törtek a hazára? És ahogy azt megelőzően száz esztendeje, akkor is egy csoda folytán győztük le a barbár hordát? A tatár túlerő, a magyar hadvezetés helyismeretének hiánya, a székely csapatok mindennek, csak lelkesnek nem mondható hozzáállása ma is elgondolkodtatja a történészeket, hogyan sikerült mindezek ellenére alig három nap alatt legyőzni az ellenfelet. A székely mondakörben tartja magát egy történet, amely szerint a csata idejére Szent László holtteste eltűnt nagyváradi sírjából. A katonák pedig látni vélték őt a harcmezőn, amint a hadsorok élén harcolt a tatárokkal. A szemtanúk elbeszélése szerint koronával a fején, kezében csatabárddal vívta a harcot. Szent László holtából feltámadván, hős lovagként küzdött a magyar honért. Ellenség kardja, nyila rajta nem fogott. Pajzsáról minden ellenséges suhintás lepattant. A tatárok dölyfös magabiztossága pillanatok alatt oda lett. Mindeközben a szent király felett egy gyönyörűséges, szeplőtelen asszony lebegett hatalmas fényességben úszva. Légies jelensége beragyogta a harcmezőt, feje felett pedig a korona fénylett a legvilágosabban. A Szent Koronáról visszaverődő napsugár szinte lézerként vágott utat a tatár seregben, mutatván a győzelem felé vezető irányt. A székely sereg szinte egy emberként állt mögé, a csoda csodát szült, az ellenség legyőzetett. Negyednapra a szent király eltűnt, ahogy a fényesség is. Borongós fellegekbe burkolózott a táj, a sötétség nem hozott csendet, mert jajkiáltásoktól volt hangos a vidék. Sok ezernyi tatár és székely nyalogatta sebeit. De utóbbiakat életben tartotta az átélt csoda, előbbieket pedig egy életre letaglózta. Istennel szemben állni a harcmezőn reménytelen küldetés. E hír körbejárta a világot. Nem véletlen, hogy onnantól nem a magyarok nyilától, hanem királyától és koronájától félt az ellen. Mert mind többen ismerték meg a „magyarok Istenét”…
Tudta-e, hogy László talán a magyar királyság első századának legnagyszerűbb királya volt. Sokak szerint nagyobb uralkodó vált belőle, mint Istvánból. Az államalapítóval szemben neki már nem az alapok lerakásával kellett bajlódnia, hanem az államrendszer megszilárdításával. A helyes út megtalálásában gyakorta segítették őt látomásai. Nem egy sikeresen megvívott harc dőlt el azon, mint álmodott meg a király néhány nappal korábban, történt ez például a kun vezér, Ákos elleni csata során is, ahol már az első rohamban leszúrta kegyetlen ellenségét.
Az oroszok elleni csatában pedig a szinte kivérzett, teljesen kiéheztetett serege láttán Istenhez fohászkodott. A kietlen rónaságban egyszer csak csapatnyi szarvas, őz és bivaly tűnt fel a látóhatáron. Szelíden baktattak a magyar katonák felé, szinte felkínálva magukat levadászásra.
A tatárok elleni küzdelemben, Döbrödnél László harcosait oly szörnyű szomjúság kínozta, hogy hangos jajveszékeléstől volt zajos a vidék. A kínok hangja eljutott a tatár vezérhez is, aki gőgösen már előre elkönyvelte a sikert. Ám a király ezúttal is Istenéhez fordult, aki megszánta a magyarokat. A csatába indulás előtti pillanatokban László lova patkójával elmozdított egy követ, amely egy forrást rejtett maga alatt. A kibuggyanó víz láttán és azt fogyasztván a király serege új erőre kapott. Nem csak testileg, szellemileg is az újabb csodának köszönhetően.
Tudta-e, hogy a Magyar Anjou Legendárium, amelyet Vatikáni Képes Legendáriumként is emlegetnek, egy140 lapból álló nagykönyv, amely a Jézus Krisztus és a szentek életét mesélte el képekben? Közte Szent Lászlóét. A temperával festett, és arannyal díszített rajzokat Károly Róbert és Lokietek Erzsébet megbízásából Hertul mester készítette, a képekhez tartozó aláírásokat pedig Roberto da Mileto jegyezte le. Napjainkban a világban szétszórva találhatóak lapjai, a legtöbbet, szám szerint 106-ot a római Biblioteca Apostolica Vaticanaban őriznek. Emellett a szentpétervári Ermitázs, a New Yorki: Pierpont Morgan Library, a Berkeleyben található Bancroft Library a párizsi Louvre valamint a washingtoni Metropolitan Museum Library-ban is fellelhető e csodás mű néhány oldala. Amelyek, miután a trónörökös gyerekeknek készültek, bár túl sok szöveggel nem, de annál több képi üzenettel bírtak. Károly Róbert nem csak a Képes Krónikával, hanem a Magyar Anjou Legendáriummal is üzenni akart utódainak. Nem csak a közvetleneknek, hanem a későbbi korok gyermekeinek is…
Tudta-e, hogy az egyik magyar Szentünk, Portugáliai Szent Erzsébet holtteste közel háromszáz évvel a halála (1336) után teljes épségben került elő, amikor sírját 1612-ben felnyitották? Több csodát is betudnak az egykori portugál királynő tetteként.
Tudta-e, hogy IV. Béla lányai közül Margit mellett Kinga is a szentek táborához tartozik? Nevéhez, pontosabban az általa viselt tárgyakhoz több csoda is fűződik. Gyűrűjének legendája a 2038 könyvből derül ki, de íme egy másik kedvcsinálónak: még a Tatárjárás idején, a mongol horda elől menekült apácatársaival együtt. Amikor már az ellenség bűze szinte az orrukat facsarta, és már szélcsendben is érezték gusztustalan leheletüket, mivel oly közel kerültek éjszakai táborhelyeikhez, Lengyelországban, a Pienik-hegységben csodát tett Kinga. Gyönyörű, hosszú haját kibontotta, az így felszabaduló masniját a szél kikapta kezéből, majd hirtelen arra lett figyelmes, hogy a semmiből egy vad, kanyargós folyó született. A fehér szalagból lett folyamon még valahogy átverekedték magukat a tatárok, ám ami ezután történt, a mai napig több földrészen mesélik, itt büszkén, másutt félve. Kinga derékig érő hajkoronáját fésűjével előbb gondosan megigazította frizuráját, majd ébenfekete lovának vágtát parancsolt, hogy az indulás lendületével hajítsa hátra. A sziklás, inkább kies táj mögötte hirtelen egy sűrű, áthatolhatatlan erdővé vált, amely már megálljt parancsolt üldözőinek.
Tudta-e, hogy II. András Jolán nevű lánya I. Jakab aragóniai király felesége lett, és Barcelonában élte le életét? A magyar hercegnő a legenda szerint végrendeletében kérte, hogy az aragóniaiak számára egyébként ismeretlen magyar nyelvű szöveget, amelyet egy bőrből készült tekercsre írt fel szerzője, és még nászajándékként vitte magával hazájából, azt véssék bele síremlékébe is. A sírköves ennek ellenére úgy gondolhatta, mégse tesz közszemlére egy idegen szöveget, ezért „csak a fedlap hátoldalára véste azt. Pedig a magyar hercegnő meglehetősen színpadiasan távozott. 1251. október 9-én lett rosszul Huesca-ban. A hirtelen rátörő lázas állapot még hagyott annyi erőt számára, hogy magához rendelje férjét, hogy személyesen neki mondja tollba végrendeletét. E szerint a Santa Maria de Vallbona kolostorba kívánta végső nyughelyét. Ekkor adta át neki a szíve felett, külön kis bugyellárisban hordott, így a test melegétől meglehetősen kopottá vált bőrtekercset is. Amellett, hogy annak szövegét kérte sírfeliratul, még azt is meghagyta Jakabnak, hogy vagyonát a szegények és a kolostorok között ossza szét. Valamint gondoskodjon a szép számú magyarról a királyi udvarban. Végül ezer szegény köszönhetett neki új ruhát, és mintegy harmincezer hetekre elegendő ételt, így nevét azóta is sokan szentként említik… Nem vitás, ha a tekercs olyan szöveget tartalmazott, amely a szertartásrenddel kapcsolatos, vagy netán a korona egyéb titkát fedi fel, már csak az a kérdés, mi került végül a fedlapra. Hisz a magyar nyelvbe bizony még a véső is megbicsaklott, pláne, ha egy aragóniai irányította, akinek értelmetlen krikszkraksznak tűnhetett ómagyar szövegünk minden gyöngy sora…
Tudta-e, hogy Imre királyunk, nem tudni pontosan hogyan, de megérezte halálát? Alig 30 esztendősen végrendelkezett, vagyona harmadát hagyta fiára, a többit a templomos és a johannita rend között osztotta szét. Andrást pedig László fiatalkorúságáig megkérte, hogy kormányozza az országot, cserébe viszont megeskette, hogy hű lesz az ifjú uralkodóhoz. Hogy pontosan miért halt meg, a mai napig homály fedi a titkát. Sokak szerint a Korona végzett vele. Imre ugyanis előszeretettel viselte magán olyan napokon is, amikor nem kellett uralkodói feladatainak protokolláris részeit ellátnia. Apja intelmei is elhomályosultak elméjében, aki pedig oly sokszor óva intette, nem viselni kell a koronát, hanem elviselni, megérteni a hatalmát… Utoljára 1204. augusztus 26-án született krónikás feljegyzés hollétéről, azon a napon, amikor fiát királlyá koronázták. Két hónappal később, október 27-én pedig már csak, mint néhai királyt emlegetik a krónikások. A legzordabb feltételezés szerint apja nyomdokain maga is rájött az időutazás titkára, és egy ilyen kalandozásáról nem tért vissza többet... Hogy hová indult, nem tudni, de ha apja leírásait követte, az is elképzelhető, hogy épp itt bolyong közöttünk… Valamikor 1204 késő őszén tartottak ugyan egy temetkezési szertartást emlékére, végső nyughelyeként pedig Egerben jelölték meg, de földi maradványai talán sosem nyugodtak ott. Hisz még az is lehet, hogy ma is él…
Tudta-e, hogy 1137-ben leégett pannonhalmi apátság? Sokak szerint nem véletlenül, hisz ahogy már korábban is írtuk, királyaink addig leginkább ott igyekeztek őrizni a Korona titkának részletes leírását. Így a „gonosz erőknek” érdekükben állt elpusztítani a kereszténység első magyarországi bástyáját. Nem véletlen, hogy egyenesen Lateránból jött egy főpap, hogy felvegye a harcot a Gonosszal.
Tudta-e, hogy II. András lányához, Szent Erzsébethez is egy csodás legenda fűződik? Az ifjú királyi sarj már kisgyermekként aszkéta életet élt, már ekkoriban is tudatosan böjtölt, a bőséges királyi lakomák során gyakorta csempészte ki a húst táljából, hogy aztán a szegényeknek adja. Egy alkalommal az udvari szakács kifigyelte, és bepanaszolta apjának, hogy épp szoknyájának redőibe rejtve viszi a drága étket, hogy az utca nincstelenjeinek adományozza. II. András a kis Erzsébet nyomába eredt, aki félelmében, midőn apja kérdőre vonta, mit rejteget ölében, a kislány annyit mondott: rózsát, apám, és ahogy széthúzta szoknyáját, valóban virágot talált ott, mert Isten a húst rózsává változtatta, hogy „szent tevékenységét fedezze”.
Tudta-e, hogy Leonardo da Vinci a világ legnagyobb szellemi és kulturális tekintélyének tartotta Hunyadi Mátyást? Ami nem csoda, hisz Mátyás budavári, de legfőképp visegrádi udvara a reneszánsz kor talán egyik legcsodálatosabbja volt Itálián kívül. Bár a hivatalos történetírás szerint a polihisztor sosem járt Magyarországon, a 2038 könyv ennek a talánynak is a nyomába ered.
Tudta-e, hogy Mátyás király a maga korában Európa legbefolyásosabb politikusa is volt egyben? Nem beszélve az egyház életében betöltött szerepére (Egy korábbi tényünkben említettük Bakócz Tamást, aki az ő idejében lett Magyarország katolikus vezetője). Ezt bizonyítja az a kevésbé ismert tény, hogy Izabella spanyol királyné is Mátyás királyt kérte föl 1486-ban, hogy Kolumbusz Kristóf tengerentúli útjára magyar szerzeteseket küldjön. Az úti cél közismerten India volt, amiből aztán Amerika lett. Így jutottak a kontinensre a magyar pálosok. Akik egyébként ekkoriban a római Santo Stefano Rotondo „birtoklói” is voltak, csak hogy ismét visszautaljunk egy korábbi tényre a 2038 könyvből.
https://www.facebook.com/
Téma: 2038 - avagy a magyar történelem eltitkolt lapjai
Nincs hozzászólás.