Costa del sol - Amit ma sem értünk, Baalbek kövei
Csontváry egyik fő műve a Baalbek. Itt bővebben..
Kiemelt..
A piramisok titkainak leleplezése
Előzmény..
Eseményhorizont - Energia szökőkutak Kunhalmokon
Üzenet a régmúltból - Piramisok - avagy Ménrót visszatér
Napcsillag - Készülés a Szent Tűzre
Kapcsolódó link..
Balla Ede Zsolt - Szakrális földrajz
Bakos Attila - A Duna Evangéliuma (előadás)
Piramisok a Képes Krónikában!?
Ősi szakralitásunk Jásdi Kiss Imre előadása Szeged 2012 szeptember 8.
Sokunkat kápráztatnak el az olyan helyek, melyek létrejöttét a tudomány nem képes megmagyarázni. Hihetetlen szervezettségre és erőfeszítésre meg egy ismeretlen technikára volt szükség ahhoz, hogy piramisok, kőoszlopok vagy épp monumentális kőteraszok megépüljenek. Baalbek is ilyen…
Korunk tudósai eddig nem tudták megmagyarázni, hogyan épülhetett meg a kor eszközeivel és emberi erővel a baalbeki terasz.
Baalbek a libanoni Baekaa folyó vögyében fekszik, Damaszkusztól 75 km-re, 1170 méterre a tenger szintje felett. Baál jelentése úr, ebből levezethető Baalbek neve, ami itt annyit tesz, mint Baeka völgy ura.
Ez a hely már 4000 évvel ezelött is kultikus szerepet töltött be az itt élők életében. Késöbb, a föníciaiak is itt imádták a napistent. Fönícia hanyatlása után jöttek a nagy hódítók, perzsák, görögök, majd Róma keze, akarom mondani légiói is elértek ide. Ők is folytatták a hely hagyományait és építettek néhány templomot.
Amit viszont a régészek sem tudnak megmondani, hogy a fennsík elegyengetése, és a templomok alapzatául szolgáló terasz lekövezése ezekkel a túlméretes kövekkel mikor történt. A rómaiak már a több ezer éve kész alapokra építkeztek.
Ekkora monolitot még kibányászni sem egyszerű nemhogy a kép bal oldalán lévő romváros távolságába szállítani és ott hézagmentesen egymás mellé helyezni. Rejtély ez a kő miért maradt itt, félúton a bánya és a cél közt. Egy ekkora darabnál még azt sem lehet mondani, kicsúszott valamelyik figyelmetlen munkás kezéből.
Ezek a kőtömbök egyedülállóak a világon, súlyukat tekintve túltesznek a piramisok kőtömbjein, méretüket mi sem szemlélteti jobban, mint hogy a legnagyobbak ezer tonnát is nyomnak, melyekből több mint 500 darabot fektettek egymás mellé mértani pontossággal.
A fensík megkezdett, de befejezetlen burkololata Jupiter templom oszlopai
Baalbek római neve Heliopolis. Római fennhatóság alatt, fontos jóshellyé vált és az ekkor épített templomokat a római isteneknek szentelték. Jupiter templom a kor legnagyobb temploma volt, amiből ma már csak a bejárat feletti oszlopsor áll.
Bacchus temploma a legépebben megmaradt épület
A templomok alaprajza: A - Jupiter templom, B - Bacchus templom, C - hatszögletű udvar, D - nagy udvar.
A terasz monumemtális kőtömb burkolata legendák sokaságát hívta életre. Gilgamesz eposzából eredeztetve az ősidőkben itt laktak az istenek. A mondák szerint Vénusz egyik kedvenc helye volt ez a vidék. Az arab mondavilágban Ádám és Éva élt itt a paradicsomból való kiűzetésük után. Amíg a híres libanoni cédrusokat a hajóépítésekhez ki nem vágták, az erdőségekkel, tisztásokkal tarkított vidék valóban a paradicsomi állapotokat idézhette.
Egy másik monda szerint Káin a teremtés 133. évében épített erődöt a hegyre, amit aztán óriások laktak, míg az özönvíz nem végzett velük. Az újáépítést és a terasz kövezését az özönvíz után a megmaradt őriások végezték.
Az évezredek alatt számtalan legenda kapcsolódott a helyhez. Az emberek sem akkor, sem most nem tudták és nem tudják felfogni, hogyan lehetett emberi erővel, ekkora kövekkel lefedni ezt a fennsíkot.
A templomot nem kellett alapozni, a terasz burkolatául szolgáló hatalmas kövek még ezt a súlyt is megtartják.
https://costadelsolmagazin.com/content/amit-ma-sem-ertunk-baalbek-kovei
Téma: Amit ma sem értünk, Baalbek kövei
Nincs hozzászólás.