A Péter és Pál népmese nem öncélúan került a görög drámák napútelemzésének sorába. Ahogy az Iliász Napút szerkezetében a KOS-HALAK világkorszakok után érkezik a történet a NYILAS jegybe, hasonló történik Péter és Pál mesében is. Péter időugrásához szüksége volt Pál többszöri önfeláldozására, a Vízöntő-paradoxonra és az Uraság „hasznos ajándékára”.

De ki vagy mi hozta létre az időugrást az Iliászban? A válasz egyszerű: Akhilleusz! Ahogy az időfelcserélődést is Zeusz térdének átölelésével, úgy az időugrást is az „Ikrek szerepcserével” Akhilleusz váltotta ki. Ezért is érdemes Akhilleusz személyét és a mitológiai hátterét jobban megvizsgálni:

Akhilleusz családi öröksége elgondolkoztató: A nemzőapja, többszörösen testvér-, após- és barátgyilkos. Édesanyja szintén egy jóslat terhével volt megátkozva, miszerint Zeusszal történt frigyéből fakadó gyermeke fosztaná meg Zeuszt a trónjától – és esetleg az életétől is. Nem egy hétköznapi élet indítás, bőven volt szakrális terhe Akhilleusznak. Ezt a „terhet” csak fokozta a legyőzhetetlensége, melyet leginkább csak saját maga érdekében használt fel. A haragja is elementáris erejűnek bizonyult, hisz képes volt vele megfordítatni az idő menetét, sőt elinditani azt az öldöklési folyamatot, mely minden harcosra – sőt az olimposzi istenségekre- is átterjedt. A korábbi békés harcmodor ekkor válik igazán véressé. Barátja, Patroklosz elvesztését követő haragja váltja ki belőle a gyilkoló gépet, ekkor már nem ismer irgalmat... csak a bosszú élteti immár. Ez a mélypont ez a személyiségében és ekkor kell alászálnia, alámerülnie a folyó habjaiban.

Jézus a vízbemeritkezésével válik Krisztussá, ezzel indul el a Vízöntő-paradoxon a mi világunkban. Valami hasonló történik az Iliászban is Akhilleusszal alámerülésével. A folyóban alámerül (bár nem önszántából) majd ettől a pillanattól kezd megnyugodni, lemondani az értelmetlen öldöklésről és lassan már a bosszújáról is, mely végül Hector testének kiadásával, az „Ikrek szerepcserével” teljesedik ki

Ahogy a 30 éves Jézus alámerülésével indult a vízöntő paradoxon (lásd a nyitott könyv ábra legszélét a „30 év” jelzéssel) a mi világunkban, úgy áttételes módon Akhilleusz alámerülésével indult el az Iliászban. Akhilleusz alámerülésével az ő –és körülötte az emberek- sorsa is jobbra fordult, akár a jóraforduló Pál esetében (ki a neve napjával kötődik pont a vízöntő paradoxonhoz) amikor leesett a lóról a damaszkuszi úton.

A mesében az Uraság egyszer evilági, máskor mérges Úr, majd végül a „Nagy Adakozó”. Ez a hármasság jellemző Akhilleuszra is. Bár nem király, mégis az ő szava képes felülírni Agamemnón döntését (ezzel indul az eposz) ... majd az örjöngésének idején az elszabadult marsi indulat jellemző Akhilleuszra is. Hektor holtestének kiadásával és az „Ikrek személycsere” révén válik igazán szakrális személlyé, példaképpé a görögség számára. Az Oroszlán-királyi, Kos-öldöklő és Nyilas-szakrális hármasság benne is megvan mint a mese Uraságában.

Ahogy az Uraság „hasznos ajándéka” repíti át Pétert a Nyilas világkorszak küszőbére, úgy Akhilleusz „jórafordulása” adott erre lehetőséget az Iliászban is. Ahogy a mesében Péter és Pál cserél helyet egymással, úgy az Iliászban Akhilleusz és Hektor teszi ugyanezt. E személycsere révén érthető csak, hogy tud oly áhítattal gyönyörködni egymásban Priamosz (a halott Hector apja) és Akhilleusz (Hector gyilkosa).

A Bak korszak bak dekanátusának ismert neve a kisévi rendszerben: Karácsony. Ha a kisévi rendszerben kiemelt helye van ennek az időpontnak, akkor talán a nagyévi rendszerben is fontos szerepe lehet újra a megváltással.

Pál- pálosság – Pálos rend?

Péter és Pál nevek miért szerepelnek együtt több népmesében is?

Az egyik kézenfekvő ok, hogy ez a két név Péter és Pál szervesen összefonódott a magyar névtudatban. De talán ennek van valami mélyebb oka is.

Az Árpádházi királyoktól és Mátyás királyig a legfontosabb magyarországi egyházi szervezet a Pálos rend volt. A király mellett ővék volt a szakrális erő. Ahogy Szántai Lajos művészettörténész –Pázmány Péterre hivatkozva- az előadásáaiban rendszeresen felhívja a figyelmet: Magyarország és a Pálosok sorsa elválaszthatatlan volt egymástól.

A Pálos rend virágzása a precessziós időrendet tekintve a Halak világorszak RÁK dekanátusának felel meg. Amennyiben figyelembe vesszük az esetleges 300-400 éves idő ”hamisítást” is, úgy a pálos rend működése és a precessziós RÁK dekád nagyon érdekesen fedi le egymást! Ez megfelel annak az időszaknak, ami az elfogadott történelemírás hozzávetőlegesen az 1000-1800-as éveknek fogad el. Ez pedig összecseng azzal az időszakkal mikor a Pálos Rend (és az előzményei) szabadon működhetet. (A Pálos Rend nem Szent Özsébbel indult, ő csak összefogta a korábban is meglévő kis rőzselángokat és a nyugati egyház elvárásának megfelelően “legalizáslta” a szervezetet.) A jelzett időszak vége, a XVIII századra vonatkozik, ami utalhat a PÁLos Rend feloszlatánának időpontjára, valamint a Szent Koronán végrehajtott képcserére is.

Mintha csak erre a pár száz éves precessziós időszakra feléledne Pál, és a Pálosság kiszabadulna átmenetileg az időszakadék fogságából. Ez az időszak megfelelel annak, amikor Péternek (jelen esetben a magyarságnak) zokszó nélkül fel kell ajánlania az utolsó kakasát is?

Péterségről leginkább a Szent Péter öröksége jut az eszünkbe. Talán nem mellékes, hogy Szent Péter örökségét évszázadokon keresztül a Pálos rendű magyarság védte. Attila emelte ki Leot a püspökök közül és tette meg pápává, Nagy Lajos hozza vissza a pápákat az avignoni fogságból, Mátyás seregei adnak időt Európának és a Vatikánnak, hogy legyen ideje szembe nézni a muszlim áradattal.

(Fotó: Képes Krónika - Attila és Leo pápa találkozása. Csak Attila látja a fejük feletti angyalt!)

De biztos, hogy csak ezt jelentheti? Szent Péter hava az egyházi kisévben a Nyilas időszakhoz kötődik. Ahhoz a Nyilas időszakhoz ahol Jupiter (a magyarság csillaga) van otthon. Szent Pál viszont a nevenapján keresztül a Vízöntő jegyhez kapcsolódik, ahol meg a Szaturnusz (a székelység csillaga) van otthon. (A vízöntői PÁLság nem a rideg törvényt jelenti, hanem az értékmegőrzést és a védelmet, ennek értelmében cselekszik Pál is a mesében és a székelység is az elmúlt másfélezer évben!) És ezen a ponton kapcsolódik össze Péter és Pál története a magyarság (Nyilas-Jupiter) a székelység sorsával (Szaturnusz), az árpádházi királyok időszakával (Halak világkorszak Rák dekanátus), Magyarország aranykorával, a Pálos rend fénykorával, valamint a Szent Koronával… De ezt már mindenki önmaga gondolja végig…

A magyar népmeséknek van egy jellegzetes befelyező mondata, melynek örökérvényű felszólítása van:

“AKI NEM HISZI JÁRJON UTÁNNA”

ÉSZREVÉTELEK:

J. Mária 2014. Március 9.

Kedves Csanád, nagyon tetszik a meseelemzése, magam is évek óta ezeken gondolkodom. Tegnap találtam a meseelemzését, be is küldtem egyik fb. csoportba, aztán mindjárt jött is rá a kérdés: hogyan kerül a precesszióban a nyilasból azonnal a mérlegbe? Hová marad a skorpió?

"hisz a precessziós mozgás alapján a Mérleg világkorszak a Nyilas világkorszakot követi"

Elnézést, hogy ezen akadtunk meg s én biztos vagyok benne, hogy van rá magyarázat. Válaszát előre köszönöm!

D.Cs. 2014. Március 12.

Kedves Mária,

Igaza van az észrevételében. Az önmagában álló mondatom tartalmi hibája engem is meglepett. Meg kellett keresnem a mondatom az elemzésemben.

Ha csak ezt a mondatom vizsgálom elkülönülten, akkor tényleg félreérthető... De a szövegkörnyezetből kiderül, hogy itt nem közvetlen egymás utániságról van szó, hanem arról, hogy a felajánlott Mérleg milyen időrendiségben helyezkedik el a Nyilashoz képest.

"hisz a precessziós mozgás alapján a Mérleg világkorszak a Nyilas világkorszakot követi"

Amennyiben Péter elfogadná az Uraság MÉRLEG ajánlatát úgy búcsút mondhatna a Nyilas világkorszaknak, hiszen egyből átugorta volna a Halak utáni három következő precessziós világkorszakot: a Bakot, a Nyilast és a Skorpió jegyeket. (A Vízöntőt itt most nem említem meg, mert precessziós irányban nem érvényesül önálló Vízöntő jegy)

NEm szabad elfelejteni, hogy Péter számára a NYILAS világkorszakba érkezés a legfontosabb a teljes 26000 éves ciklusban, ezért nem fogadhatja el ezt az ajánlatot.

Remélem ezzel a kis kiegészítő magyarázattal már könnyebben értelmezhető az elemzés.

https://www.naput.hupont.hu/22/benedek-elek-peter-es-pal-naput

Címkék:

Vissza

Téma: Napút - PÉTER ÉS PÁL - Napút elemzése II. rész

Nincs hozzászólás.

Napút - PÉTER ÉS PÁL - Napút elemzése II. rész

Címkék:

Téma: Napút - PÉTER ÉS PÁL - Napút elemzése II. rész

Új hozzászólás hozzáadása

Keresés

Elérhetőség