Magyarvagyok - Miért nem voltak ételallergiásak nagyszüleink?

2014.10.03 19:00

 

Kiemelt..

"Bolygók tánca" a viseleten, avagy a sujtás (zsinórminta) energetikai jelentősége (+ érdekességek)

Világok - Ezek szerint mégis csak különleges a Magyar gén?

Konyhai turpisságok otthonról...

Így készítsünk házi vajat

Ősi gyógymódok, csodálatos magyar szokások

A magyar gyomor étke

 

 

Előzmény..

A magyar nÉptánc

Ősi magyar szimbólumok mai lakásokban

Ősi gyógymódok, csodálatos magyar szokások

Kenderes gyógymódok az ősi magyar hagyományban

Molnár V. József - A keresztszemes hímzés

A szódabikarbóna 47 féle felhasználása

Ismered az igazi parasztot?!

Természetes antibiotikumok

A sör nem csak innivaló


 

Kapcsolódó link..

Népgyógyászat - Lenmag

A Magyar ház szentsége és mágikus titka

Molnár V. József - A magyar kert

Hobbikert - 10 ravasz kerti praktika szódabikarbónával

Csinálj mécsest - ki ne dobd a citrus héját!

Filantropikum - Ne dobd el, inkább hasznosítsd újra a tojáshéjat!

Készíts magadnak vegyszermentes fogkrémet!

Hasznos holmik

Molnár V. József

Hagyományőrzés




A nagyszülők, dédszülők még hírből sem ismerték az ételallergiát. Az azóta felnövő nemzedékeknél egyre nagyobb számban jelentkezik, és mára szinte népbetegséggé vált ez a rendellenesség. Mi volt más 100-150 éve és mi változott, ami ennyire érzékennyé tette az embereket az elfogyasztott ételekkel kapcsolatban?

 

Arra kerestük a választ, hogy miben különbözött az életmódjuk a miénktől..íme!

 

1. Valódi, szezonális ételeket fogyasztottak

 

 

Az ételek gazdaságokból kis piacokról vagy őstermelőktől érkeztek az 1900-as évek elején. Ebben az időben az élelmiszer tartósítószerek nem voltak még széles körben elterjedve, az ételek természetes frissességüket őrizték. Amelyik megromlott, azt egyszerűen kidobták.
Ez azonban ritkán fordult elő, mivel a megvásárolt termékeket hamar megfőzték, feldolgozták.
A nagyüzemileg előállított, adalékanyagokkal teletömött élelmiszerek hiánya miatt táplálkozásuk tápanyagban gazdag volt. Ez tette lehetővé számukra, hogy annyi tápanyaghoz jussanak, amennyi a frissen termett zöldségekben gyümülcsökben és a frissen vágott állatok húsában létezik.
A csecsemők nem tápszereket, hanem anyatejet kaptak, ami minden időben, megfelelő hőfokon állt rendelkezésükre.

 

 

2. Nem diétáztak, és nem bántak szigorúan a testükkel és az anyagcseréjükkel. Akkor és azt ettek, ami abban a szezonban termett.

 

 

Nagyszüleink nem estek áldozatul a ma oly népszerű diéta hóbortnak, a kalóriák számlálásának, és más kóros fogyókúrás szokásnak. Azt ették, ami termett, és nem azt, amit a reklámok sugalltak nekik. Akkoriban a reklámok még nem jutottak el minden emberhez és még az élelmiszeripar is gyerekcipőben járt, ezáltal kénytelenek voltak ételadalékoktól mentes ennivalókat fogyasztani.  Egészséges volt anyagcseréjük, mivel a szervezetük igényei és vágyai szerint étkeztek.

 

 

3. Az ételt otthon főzték meg hagyományos elkészítési módszereket használva

 

 

Feldolgozott étel vásárlására nem volt lehetőség, és étterembe (m)enni ritka luxus volt. Nagyszüleink szerencséjére ezek a szokások valóban kedvező hatással voltak az egészségükre.

 

 

4. Nem ettek génmódosított ételeket, élelmiszer-adalékanyagokat, stabilizátorokat és dúsító anyagokat 

 

Az ételeket még nem kezelték adalékanyagokkal, antibiotikumokkal és hormonokkal, melyek segítenek megőrizni az eltarthatóságukat a fogyasztók egészségének kárára. A mára jellemző nagyüzemi élelmiszer-előállítás az összes mesterséges összetevőivel még csak csírázott a korai 1900-as években.

 

 

5. Megették az egész állatot, melybe beletartoztak az ásványi anyagokban gazdag csont erőlevesek és a belsőségek

Az állati csontokat megtartották vagy vásárolták, hogy erőleveseket és csontleveseket készítsenek belőlük, melyek mindig különleges helyet foglaltak el a vacsoraasztalnál. Ezeket az ételeket nagyra értékelték gyógyító hatásuk miatt, és soha nem ment veszendőbe.

 

 

6. Nem mentek orvoshoz, amikor úgy érezték, hogy betegek vagy azért, hogy vényköteles gyógyszereket kapjanak. Az orvosi látogatások a balesetben sérülteket vagy az életveszélyes betegeket mentették meg.

Amikor lázasak lettek, megvárták, hogy elmúljon. Amikor rosszul érezték magukat, leveseket, erőlevest ettek, és sokat pihentek. Nem volt orvos vagy nővér gyorshívójuk, de sokkal inkább bíztak a test természetes gyógyulási folyamatában, mint mi manapság. Az ételük volt az orvosság, függetlenül attól, hogy ezt felismerték vagy sem.

 

 

 

7. Sok időt töltöttek a szabadban

 

Nagyszüleinknek nem volt választásuk, hogy bent maradnak a lakásban és játszanak a telefonjukkal vagy a számítógépen. A 18. század végén, a 19. század elején a lakosság legnagyobb része a mezőgazdaságban dolgozott. Sokat voltak szabad levegőn, nem kellett edzőtermekbe járniuk, edzette őket az egész napi fizikai munka. A gyerekek pedig minden szabad idejükben a szabadban játszottak, kerékpároztak, hintáztak, fogócskáztak a tiszta levegőn. A városi lakosok is sokat mozogtak. Autót, vagy bérkocsit kevesen engedhettek meg maguknak, ezáltal néhány kilométer a munkahelyig, vagy a piacig meg sem kottyant nekik.

 

Hogyan hatnak ezek a dolgok az ételallergiára?

 

A táplálkozás hatással van testünk minden sejtjére. Sejtjeink egészsége a táplálkozástól és az életmódtól függ. A sejtek szöveteket hoznak létre, a szövetek pedig szerveket, melyekből egész szervrendszerek épülnek fel. Ha a táplálkozás nem megfelelő, akkor minden sejt, minden szövet és szerv integritása sérülést fog szenvedni, így egyre nagyobb a valószínűsége, hogy bizonyos élelmiszerekre érzékenységet, allergiát váltanak ki.

forrás: faceportal.hu



http://magyarvagyok.info/miert-nem-voltak-etelallergiasak-nagyszuleink/

 

 

Téma: Magyarvagyok - Miért nem voltak ételallergiásak nagyszüleink?

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása