Indián bölcsességek 2

2013.10.07 00:12

 

Kapcsolódó linkek..

https://embers-eg.webnode.hu/news/indian-bolcsessegek-/

https://embers-eg.webnode.hu/news/olvasmany-elmenyek-ii-carlos-castaneda-ixtlani-utazas-reszlet/

https://embers-eg.webnode.hu/news/indian-ima/

https://embers-eg.webnode.hu/news/toruk-makto-maja-es-mas-joslatok-a-magar-magusokrol-hunikrol/

https://embers-eg.webnode.hu/news/indian-horoszkop/

https://embers-eg.webnode.hu/news/indian-asszonyok-bolcsessege-a-vilag-szepseger%c3%b5l-s-az-elet-titkarol/

 

 

Az indiánok úgy gondolták és ma is úgy gondolják, hogy az ember rokona a többi élőlénynek, és nem felsőbbrendű azoknál. A természet egy nagy közösség, amelynek minden tagja - az embert is beleértve - kölcsönösen függ egymástól. Az indiánok nemcsak vigyáztak a természetre, hanem örömmel és csodálattal szemlélték annak szépségeit. Erről rajzaik, dalaik, legendáik és imádságaik tanúskodnak. Náluk a vallás nem vált el élesen az élet többi megnyilvánulásától. Ők minden jót a Teremtő ajándékának tekintenek, amiért hálásnak kell lenni és meg kell becsülni: "Mindannyian belőled származunk és hozzád tartozunk, Föld Anyánk. Tőled kapjuk az élelmet és úgy vigyázol ránk, mint a saját anyánk. Úgy kell rajtad lépkednünk, mintha minden lépésünk egy imádság lenne.

 

Én nem vagyok iszákos, se biskó, de szent se vagyok. Egy sámán ne legyen szent. Szerezzen a saját bőrén tapasztalatokat, érezze, milyen a mélység és a magasság, a kétségbeesés és az öröm, a káprázat és a valóság, a bátorság és a félelem, érezzen mindent, amit a népe érez­het. Legyen képes olyan mélyre süllyedni, mint a pondró, és olyan magasra szárnyalni, mint a sas. Amíg nem élte át mindkét szélsőséges lelkiállapotot, nem jó sámán.

Betegség, börtön, szegénység, részegség - mindezt ki kellett próbálnom. Bűnök elkövetésével tartjuk forgásiján a világot. Senki sem lehet olyan megátalkodott, olyan embertelen, hogy habtiszta akarjon maradni, lelkét makulátlan műanyag zacskóba burkolja. Az embernek istennek és ördögnek is kell lennie. Jó sámánnak lenni annyit tesz, hogy bele a közepibe, ne vond ki magad semmiből. A sámánnak saját tapasztalatából kell megismernie mindazt, ami az életben csak előfordulhat. Nem szabad visszariadnia attól, hogy néhanapján dühbe jöhet és bolondot csinálhat magából. Az is szent dolog.

A természet, a Nagy Szellem - ők sem tökéletesek. A világ nem bírná ki, ha azok lennének. A szellemnek megvan a jó és a rossz oldala. Néha a rossz oldalból többet tanulok, mint a jóból.


(Sánta Őz, sziú sámán)

 

Natives of America

 

Isten szavai nem olyanok, mint a tölgyfa levelei, melyek elszáradnak, és lehullanak a földre, hanem olyanok, mint a fény, mely örökké zölden áll.
(Mohawk indián nemzet)

 

Az ember ott a legboldogabb, ahol legközelebb él a szeretethez.Mert mint tudjuk:"A szeretet hiányát az ember soha nem pótolhatja; ám a szeretet minden mást pótol."

 

Chief Sitting Bull
Ülő Bika törzsfőnök
 


"Meg kell tanítanod a gyermekeidnek,
hogy a talaj lábaik alatt
nagyapáink hamva.

Hogy tiszteljék a Földet,
mondd el gyermekeidnek,
hogy a Föld a mi törzsünk életével gazdag.

Tanítsd meg a gyermekeidet,
ahogy mi tanítjuk gyermekeinknek,
hogy a Föld a mi anyánk.
Bármi történik a Földdel,
a Föld fiaival történik.

Ha a földre köpsz,
magadat köpöd le.

A Föld nem az emberé,
az ember a Földé.

Minden dolog összefügg,
ahogy a vér összeköti a család tagjait.
Az élet szövedékét nem az ember
szőtte, csak egy szála annak.
Bármit tesz a hálóval, saját magával teszi."


(Cherokee indián Seattle Törzsfőnök)
 

Sioux Warrior

Sziú harcos

A sorsod Te magad vagy. Ismerd meg önmagadat, és tudni fogod a sorsodat. Nem külső erők uralkodnak rajtad, az istenek benned vannak, és jellemed, személyiséged alakítja, formálja jövődet. Változtass magadon, és változni fog a sorsod is. Fogadd el magadat, és el tudod majd fogadni sorsodat is.

Crow Indian Chief

Holló törzsfőnök

Akkor is tudtam, és most is tudom, hogy amit mi ezen a szigeten őriztünk, az nem tökéletes. A tudás szét van szóródva, de ha tudásunkat minden asszonnyal megosztjuk, a szétszóródott részek újra egyesülhetnek. S azok, akik békére, bátorságra, igazságra és szeretetre vágynak, rá fognak jönni, hogy ezek a dolgok mindnyájunkban megtalálhatók, s hogy ezt a tudást az asszonyok igazsága táplálja.


Nootka indián asszony

Two Moons, Northern Cheyenne war chief (1910) - Edward Curtis ~ pride

Két Hold, Északi Cheyenne harcvezér



Idős indián asszony, aki nem akarja megnevezni magát

Ez az asszonyok ideje. Az asszony megmutatja nekünk, mit érzünk. Ha a környezetemben lévő asszonyokat megnézem, szomorúságot, s valami búskomorságot látok bennük. Ezek az asszonyok érzik, amit a Föld érez - a Föld szomorúságát és búskomorságát gyermekei mostani életvitele miatt. Az asszonyok ezt érzik; ez az érzés ott él a szívükben, erősebben, mint a férfiakban, mert a férfiak mindig el vannak foglalva valamivel. A férfiaknak el kell ismerniük, hogy bennük is van egy női lélek, s itt az ideje, hogy ugyanazt érezzék, mint asszonytársaik.

El kell ismerni az asszonyokat. Hitelt kell adni az asszonyok szavának. Az asszonyok meg fogják mutatni magukat. A világ vagy felfigyel rájuk, vagy nem, de az érzés olyan erős, hogy az asszonyok megmutatják magukat, s hangot adnak érzéseiknek. Akár akarják hallani, akár nem, ez így lesz, mert ennek így kell lennie. Eljött az idő.


Wickie Downey, Tewa
 

Lakota Medicine Man c. - 1900

Lakota, Gyógyító

A bölcseknek tudniuk kell, hogy a különböző nemzetek különféleképp látják a dolgokat. Ezért bizonyára nem veszitek zokon, ha a fehérek oktatással kapcsolatos nézeteit másképp értékeljük, mint ti. Már volt vele tapasztalatunk.

Több közülünk való fiatal a ti iskoláitokban nőtt fel. Minden tudományotokra megtanítottátok őket, de amikor visszatértek közénk, egytől egyig rossz futók voltak, semmit sem tudtak az erdei életről, nem bírták sem a hideget, sem az éhséget. Nem tudták, hogy kell kunyhót építeni, szarvast elejteni, vagy megölni egy ellenséget. Tökéletlenül beszélték a nyelvünket.

Nem voltak tehát alkalmasak vadásznak, harcosnak, vagy tanácsadónak; semmire sem indián férfi voltak jók.

Mi viszont - bár lekötelezve érezzük magunkat kedves ajánlatotok által - azt nem fogadjuk el. Hogy hálánkat kifejezhessük, ha a virginiai úriember elküldene hozzánk 12 fiút, gondosan kitanítanánk őket, megmutatnánk nekik mindent, amit tudunk, és férfit csinálnánk belőlük.

Lancaster-i egyezmény



<3 Rodney Arnold Grant is an American actor. Grant, a Native American, was raised on the Omaha Reservation in Macy, Nebraska. He is probably most well known for his role as “Wind In His Hair” in the 1990 film Dances with Wolves.

Rodney Arnold Grant indián származású amerikai színész


Ó, Nagy Szellem, kinek hangját hallom a szelekben,
s kinek lehelete éltet minden világot
– HALLGASS MEG!

Én, egyike sok gyermekednek, eléd járulok…
Kicsi és gyenge vagyok; szükségem van a Te nagy erődre és bölcsességedre!

Engedd, hogy szépségben járjak,
és szemeim mindig lássák a naplemente vörösét és bíborát!

Engedd, hogy kezeim tiszteljenek mindent, amit teremtettél,
füleim hallását pedig élesítsd meg hangod hallására!

Tégy bölccsé, hogy megérthessem mindazt, amire népem tanítottad,
s megtanulhassam azt a leckét, amit belerejtettél minden levélbe és sziklába!

Keressem azt az erőt; nem, hogy testvéreimnél nagyobb legyek
– de legyőzhessem legnagyobb ellenségemet: Önmagamat!

Tégy alkalmassá arra, hogy örökké tiszta kézzel és nyílt tekintettel járulhassak eléd,
hogy amikor elenyészik az élet, mint az elhaló naplemente,
Szellemem szégyenkezés nélkül térhessen meg Hozzád!


 


Mi nem szeretnénk gazdagok lenni, Mi békét szeretnénk és szeretetet.

(Vörös Felhő törzsfőnök)

 

 


Miért vennéd el tőlünk erőszakkal azt, amit szeretettel is megszerezhetnél?

(Wahunsonacook)

 

https://www.indianszolasok.sokoldal.hu/idezetek

https://www.facebook.com/pages/Indi%C3%A1nok/100250470054938

https://www.pinterest.com/myrtlephilbeck/native-american-men/

 

 

 

Téma: Indián bölcsességek 2

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása