Pozitívnap - A videó, amivel minden iskolásnak kezdenie kéne matematika tanulmányait!

2014.10.03 20:15

 

Kiemelt..

Ember's-Ég speciál - Facebook-csoport ajánLáss

Hang az Időben

Számok a természet mögött - szerintünk ez az év videója! Megtaláltuk azt a rövidfilmet, amivel minden iskolásnak kezdenie kéne matematika tanulmányait, mintegy kedvcsinálóként. Nagyszerűen bemutatja az egységet a tudomány és az élővilág között. Dőljünk hátra és élvezzük, aztán tudatosítsuk, hogy mindez lépten-nyomon körülvesz minket, illik megbecsülni!

 

 

Miután megnézted a videót, sorra vesszük a kisfilmben szereplő matematikai elméleteket, törvényszerűségeket, számsorokat és arányokat. Természetesen mindezt csak szigorú tömörséggel, és emészthetően!

 

 

 

A természetben számtalan alakzat leírása követi az úgynevezett Fibonacci számsort, például a csigák háza, az emberi test, vagy egy hétköznapi brokkoli. A Fibonacci számsorozatban minden szám az első kettő után - az azt megelőző kettő összege. Így tehát a számsorozat: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233 stb. Minél későbbi tagjait vesszük a sorozatnak, két egymást követő szám aránya annál inkább az aranymetszéshez fog közelíteni (ami megközelítőleg 1:1,618 vagy 0,618:1). 

Ez jól megfigyelheteő a filmben a nautilus (csigaházas polip) házának felépítésén keresztül is. Leonardo Fibonacci 1202-ben, a szoporodó nyulak számán gondolkodva alkotta meg a számsort, a híres matematikus arról is nevezetes, hogy ő terjesztette el az arab számokat Európában a Liber Abaci című könyvével.
 

Az aranymetszés vagy aranyarány, a film egy másik meghatározó pontja. Ez egy olyan arányosság, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria között. A számsor különlegessége, hogy bár nem mértani sor, azaz a számok hányadosa nem állandó, de ahogy egyre nagyobb számokat nézünk, úgy közeledik a hányados az 1,618..-hoz, amelyet ma aranymetszésként ismerünk (két szakasznál a kisebb úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb a kettő összegéhez).

 

 

A videó harmadik szegmense a voronoi sokszögek, vagy cellák. A szitakötő szárnyának mintázata ez alapján épül fel, amit a film is modellez. A Delaunay háromszögelés és a Voronoi sokszögek már a 20. század matematikájának világa, a 2 és 3 dimenziós térinformatikában alkalmazzák. 

Tehát a természetben előforduló, matematikailag leképezhető mintázatokat mutatja be Cristóbal Vila kisfilmje, nem is akármilyen módon. 

 

Pozitív Nap

https://www.pozitivnap.hu/technika-es-tudomany/a-video-amivel-minden-iskolasnak-kezdenie-kene-matematika-tanulmanyait