Legendavadász - Az 1 dolláros szimbólumai - ELEMZÉS
2014.10.02 18:50
Valóban ilyen egyszerű lenne a megfejtés? Szerintünk igen. Nem kell mindenben jelentéseket fölfedezni, és nem kell mindenre áltudományos magyarázatokat ráhúzni. Ennek talán legjobb példája a híres bagoly alakzat, mely szintén az egydollároson található, mindjárt az előlapján.
Egész hajmeresztő elméleteket dolgoztak ki ezen állat jelenlétére a dolláron, összehozva az Antikrisztus jelképével, vagy épp a szabadkőművesekkel. Terjedni kezdett az a már önmagában is abszurd „legenda”, miszerint a bankón látható alak egy fülesbaglyot ábrázol. Fotók jelentek meg több amerikai elnökről, és egyéb médiaszemélyiségről, melyeken mindegyikük egy fülesbagolyhoz hasonló jelet formáz ujjaival, s rögtön szárnyra kaptak az őrültebbnél őrültebb ötletek, melyek szerint például a bagoly egy hatalmas, szörnyű titok jelképe, melybe minden amerikai elnököt, és magasabb pozícióval bíró illetőt beavatnak, a titkot azonban nem árulhatják el, mert az szögestől fordítaná föl világunkat.
A képen (alul) látható paca valóban bagolynak nézhető a fantáziadúsabbak számára, azonban még mielőtt ezt tényleg elhinnénk, nézzük meg az itt látható képet. Nyilvánvaló, hogy ez a véletlenszerű alakzat van odabújtatva a levelek és a keret mögé, ez kelti annak önös illúzióját, ráadásul ezt az alakzatot a bankjegy több részén is föl lehet fedezni.
Kiemelt..
40 botrányos tény, amiről a legtöbben nem tudnak
A Denver Airport hátborzongató titkai
Legendavadász - Az illuminátusok társasága, az Új Világrend nyomában
Világok - Észrevétlen Spirituális háború a Társadalom felszíne alatt...
Előzmény..
Miamano - A jezsuitákról mondták
Hídfő - Detroit - a leendő sorsunk képekben(?)
Az ígéret földjének eldorádói - I.
Church of God - A Sátán zsinagógája és a Születési jog áldásai
Posta Imre szarvasi előadása, egészben!
PI Klub - Milliárdos lesz, ha Magyarország csődbe megy 2011.
Kapcsolódó link..
Soros kontra font, Soros kontra Anglia
Miért Cion? - Gengszterek és jiddiskeit
Kárpát-medence a Földi paradicsomkert
Már összeesküvés-elméletre sem telik...
Maga a valóság - A sötét oldal
Tóth Bálint - Hollywood titkos jelképrendszere
Az amerikai egydollárost kibocsátása óta hatalmas rejtély övezi. Vannak, akik szerint számtalan titkot rejt magában, szimbólumok tucatjai bújnak meg benne. A befejezetlen piramis, a mindent látó szem vajon valóban a templomosok szimbólumai? A „NOVUS ORDO SECLORUM” azt jelenti New World Order, vagyis Új Világrend. Lehetséges, hogy ez egy utalás a majdanán kialakuló egyesült világrendre, mely végleg eltűnteti a nemzetek közötti határokat, és totális kontroll alá vonja a tömegeket?
Mi a tizenhármas szám szerepe? (13 vonal a pajzson, 13 nyíl a sas kezében, 13 csillag, 13 szint a piramison…) Noha az összeesküvés elméletek szerzői rengeteg időt vesztegettek már az egydolláros bankjegyen látható szabadkőműves szimbólumok elemzésére, azt eddig senki sem tudott kielégítő magyarázattal szolgálni arra vonatkozóan, hogy miért vannak ott ezek a szimbólumok, és mit is jelentenek valójában.
Az egydolláros mizériája nem új keletű. Ha véletlenül Amerikában él valaki az olvasók közül, netán ismer olyat, aki ott tartózkodik, akkor biztosan találkozott már a legendával, miszerint az egydolláros rejtett szabadkőműves szimbólumokat foglal magába, s utalást tartalmaz az egyesült világrendre. Az emberek két táborra oszlanak szét a kérdést illetően. Az első csoportot azok alkotják, akik meg vannak róla győződve, hogy a szabadkőművesek titkos szimbólumai láthatók a bankjegyen, míg a második csoport szerint szó sincs ilyesmiről, azonban abban mindkét tábor egyetért, hogy egy roppant bonyolult szimbolisztikájú „alkotásról” van szó. Még mielőtt fejest ugranánk a dolgok közepébe, és hagynánk, hogy magával sodorjon az érdekesebbnél érdekesebb információkból álló áradat, nem árt, ha megismerkedünk egy kicsit cikkünk főszereplőjével, a szóban forgó amerikai egydollárossal.
Az amerikai dollár több mint 200 éves múltra tekint vissza az időben. Az első dollárérméket a United States Mint (amerikai pénzverde) bocsátotta ki. Ezeknek az érméknek a súlya és összetétele megegyezett a spanyol dolláréval. Az Amerikai függetlenségi háború után egyaránt volt forgalomban spanyol és amerikai ezüstdollár is.
Az egydolláros bankjegyet jelenleg a képen is láthatóm jelenlegi kinézetében 1957-ben bocsátották ki, azóta semmiféle nagyobb változtatást nem eszközölt rajta a kormány, leszámítva azt, hogy 1963-ban a bankjegy elülső képe George Washingtonnal (1732-1799) az amerikai egyesült államok első elnökének portréjával debütált. (nem hivatalosan már 1862-ben kibocsátottak egydollárosokat Salmon P. Chase, Abraham Lincoln pénzügyminisztériumi titkárának portréjával. Ennek mérete 189×79 mm volt) Elmondható tehát, hogy a második legrégebbi dizájnt használó bankóról beszélünk, a kétdolláros után.
Az Egyesült Államokon belüli pénzmozgás csaknem 45%-át egydolláros bankókkal bonyolítják le az emberek. Elmondhatjuk tehát, hogy bár értéke elenyésző, (ha az amerikai értékrendet nézzük) mégis töretlen népszerűségnek örvend hazájában. Jelenlegi mérete körülbelül 155.956×66.294 mm, vastagsága 0.10922 mm. Anyaga papír helyett vászon, és pamut egyvelege, ennek ellenére egy átlagos egydolláros élettartama csupán 21 hónap, ezután leváltja azt egy újabb sorozatszámú példány.
Az Egyesült Államokon belüli pénzmozgás csaknem 45%-át egydolláros bankókkal bonyolítják le az emberek. Elmondhatjuk tehát, hogy bár értéke elenyésző, (ha az amerikai értékrendet nézzük) mégis töretlen népszerűségnek örvend hazájában. Jelenlegi mérete körülbelül 155.956×66.294 mm, vastagsága 0.10922 mm. Anyaga papír helyett vászon, és pamut egyvelege, ennek ellenére egy átlagos egydolláros élettartama csupán 21 hónap, ezután leváltja azt egy újabb sorozatszámú példány.
Az egydolláros híres beceneve a „Greenback” az 1800-as évek végéről ered, amikor is Abraham Lincoln fekete, és zöld dollárok nyomását rendelte el, melynek nem titkolt célja a polgárháború „pénzelése” volt. Az eljárást, amivel ezeket a bankókat készítik, bár ismerjük, az összetevők, a legapróbb részletek, és technikai nüanszok máig felfedetlenek biztonsági okokból. Annyit mindenesetre tudni lehet, hogy parányi piros, és kék selyemszálak futnak végig a már említett vászonszerű anyagon. Maga a pénz meglehetősen strapabíró, mondhatni masszív, egy kiadós mosás, vagy áztatás után sem hullik szét. A tinta egy különleges keverékét használják, melynek pontos összetevője természetesen titkos. A tintázási eljárás után az egész felületet szimbólumokkal nyomják át, ezt követően megkeményítik, hogy ellenállóbbá váljon a folyadékokkal, főként a vízzel szemben. Ezután következik a préselés, a folyamat utolsó mozzanata, és kész is az egydolláros.
De vajon valóban szabadkőműves szimbólumok találhatók rajta? Hogy képbe kerüljenek a témában járatlan olvasók is, megemlítenénk néhány tényt erről a titkos társaságról. Talán nincs még egy szervezet a világon, amely ennyire precízen működött volna és ekkora hatalommal bírt volna a történelem során, mint a szabadkőművesség. A szabadkőművesség (angolul freemasonry) a legnagyobb titkos társaság a világon, és talán az egész történelemben. Leszögezhető, hogy valóban létező „tömörülésről” van szó, a jelenlegi adatok szerint mára már több millió tagja van bolygó szerte, és ez a szám évről évre növekedni látszik, holott a legtöbben nem is tudnak a létezéséről. A modern szabadkőművességet egyesek 1717-re eredeztetik (míg mások szerint ennél jóval régebbi, a 12. századi templomos lovagrendtől ered). Eszerint Londonban indult útjára, amikor James Anderson megjelentette Alkotmányát, ami ettől kezdve folyamatosan terjedt, Amerikában és Európában, de még a Közel-keleten, és a világ eldugottabb szegleteiben is. Robbanásszerű terjedése azonban csak az 1800-as évektől indult meg.
Feladatukról az egyes kutatók és történészek véleménye eltér, de abban valamennyien egyetértenek, hogy rengeteg jótékonysági, és segítő munkát végeztek, illetve végeznek napjainkban is. Pénzt, időt, tudást, energiát osztanak meg egymással, és azokkal, akiken segíteni szeretnének, illetve akikkel kapcsolatba lépnek. A szabadkőműves élet három alapkőre épül, melyet törvényként követnek a mindennapokban: a testvéri szeretetre, az igazságra és a jótékonyságra.
Minden szabadkőműves megfogadja, hogy segít annak, aki hozzá fordul. A szabadkőművességet azonban a közvélemény máig a korrupció, és sötét ármányok, világuralom szinonimájaként említi annak ellenére, hogy ma már egész mást jelent a társaság tagjának lenni.
A szabadkőművesség pártatlan gondolkodású, és bár a közkedvelt összeesküvés elméletek szerint eme társaság tagjai minden évben összeülnek egy titkos ülésre a világot érintő aktuális dolgokról tanácskozni, ezt soha senki sem tudta bebizonyítani. Különböző legendák hivatkoznak arra, hogy őrzik a Szent Grált, és a világtörténelem legnagyobb kincseit. Soha fel nem fedett tudásnak vannak birtokában, és ők azok, akik az egész világot a háttérből irányítják, mintegy nem hivatalos árnykormányként. Ezekre nincs semmilyen bizonyíték, pusztán feltevések, különféle fantáziadús teóriák. Illetve, ha őszinték akarunk lenni, ez a dolog mégsem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. Itt nem minden csak fekete, vagy csak fehér, de erről majd egy kicsit később…
Minden szabadkőműves megfogadja, hogy segít annak, aki hozzá fordul. A szabadkőművességet azonban a közvélemény máig a korrupció, és sötét ármányok, világuralom szinonimájaként említi annak ellenére, hogy ma már egész mást jelent a társaság tagjának lenni.
A szabadkőművesség pártatlan gondolkodású, és bár a közkedvelt összeesküvés elméletek szerint eme társaság tagjai minden évben összeülnek egy titkos ülésre a világot érintő aktuális dolgokról tanácskozni, ezt soha senki sem tudta bebizonyítani. Különböző legendák hivatkoznak arra, hogy őrzik a Szent Grált, és a világtörténelem legnagyobb kincseit. Soha fel nem fedett tudásnak vannak birtokában, és ők azok, akik az egész világot a háttérből irányítják, mintegy nem hivatalos árnykormányként. Ezekre nincs semmilyen bizonyíték, pusztán feltevések, különféle fantáziadús teóriák. Illetve, ha őszinték akarunk lenni, ez a dolog mégsem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. Itt nem minden csak fekete, vagy csak fehér, de erről majd egy kicsit később…
Ha megnézzük az egydolláros elülső oldalát, az első dolog, ami szembe tűnik, az a néhai George Washington portréja, akiről már fentebb megemlítettük, ő volt az Amerikai Egyesült Államok első elnöke. Ha tovább nézelődünk, hamar ráakadunk az Egyesült Államok kincstárának zöldes színű pecsétje. Mindjárt felül egy tökéletes egyensúlyban álló mérleget látunk, amely szimbolikusan a kiegyensúlyozott költségvetésre utal. Középen egy vonalzót kapott helyet, méghozzá nem is akármilyen. Ezt a vonalzót sokan azonosítják a szabadkőművesek által használt szimbólumok egyikével.
A befejezetlen piramis, a mindent látó szem, a fémkalapács, körző, és vonalzó csak néhány a tucatnyi szimbólum közül, melyet a szabadkőművesség előszeretettel használt különféle dokumentumok megjelölésére, illetve titkosítására. Bár a megemlített első két szimbólumot nem a társaság javasolta az egydollárosra, tartja magát a nézet, miszerint az Egyesült Államok kincstári pecsétje a szabadkőműves hatalom okkult jelképe. A vonalzó alatt az Egyesült Államok kincstárának kulcsa látható, szintén mintegy szimbolikus értelemmel felruházva.
A befejezetlen piramis, a mindent látó szem, a fémkalapács, körző, és vonalzó csak néhány a tucatnyi szimbólum közül, melyet a szabadkőművesség előszeretettel használt különféle dokumentumok megjelölésére, illetve titkosítására. Bár a megemlített első két szimbólumot nem a társaság javasolta az egydollárosra, tartja magát a nézet, miszerint az Egyesült Államok kincstári pecsétje a szabadkőműves hatalom okkult jelképe. A vonalzó alatt az Egyesült Államok kincstárának kulcsa látható, szintén mintegy szimbolikus értelemmel felruházva.
Ha megfordítjuk a bankót, rögtön egy kör alakba rendezett szimbólumrendszert látunk, melyből kettő is van. Mindkettő az Egyesült Államok nagypecsétjének egy-egy oldalát ábrázolja, azaz az elejét, és a hátulját. A sast (fehérfejű rétisas, Amerika címerállata) ábrázoló pecsétet használják igazi pecsétként is. Eredetük egészen 1776-ig, a függetlenség kikiáltásig nyúlik vissza, amikor is az újonnan alakul államnak szüksége volt egy olyan pecsétre, melyet nemzetközi berkekben is használhat. Körülbelül 6-7 évig tervezték a nagypecsétet, ez alatt rengeteg be nem fejezett vázlat, elképzelés született mire végül megszületett abban a formában, amit ma is használnak, és ismerünk. Ezeknek a végül nem alkalmazott tervezeteknek is fennmaradtak vázlatai, lásd az alábbi képeken.
Első ránézésre talán túl sok információnak tűnik ez az egész, válasszuk ketté, elemezzük őket külön-külön. Kezdjük mindjárt balról, az egyik legismertebb jelképpel, a befejezetlen piramissal, melynek tetejéről a mindent látó szem tekint le, ami leginkább Istent, illetve annak jelenlétét szimbolizálja, azt, ahogy időtlenül vigyáz az emberiségre, és ellenőrzi ténykedésünket itt a Földön. Ő áll mindenek felett, ezért került a piramis legtetejére. Eredete 1783-ra tehető, amikor az Egyesült Államok nagypecsétjének részévé vált. Hogy az előtt is a pecsét részét képezte volna, hatalmas talány, mindenesetre nincsenek erről szóló korábbi feljegyzések. Állítólag hosszas vita után merült fel használata egy bizottsági ülésen, 1776-ban. A befejezetlen piramis 13 lépcsőből áll, legalján pedig római számokkal az 1776-os dátum áll.
M = 1000
D = 500
C = 100
L = 50
X = 10
V = 5
I = 1
Innentől csupán össze kell adni a „MDCCLXXVI” képlet alapján a számokat:
1000 + 500 + 100 + 100 + 50 + 10 + 10 + 5 + 1 = 1776
A 13-as számnak hatalmas szerepe van az egydolláros szimbolisztikájában, de ne siessünk annyira előre, és vegyük egy picit jobban górcső alá a piramist. A tizenhármas szám itt az eredeti 13 gyarmatot jelképezheti, a befejezetlenség pedig az ország további bővülését, de akadnak erre egészen más elképzelések is. Az egyik ilyen, miszerint a 13-as szám a sátán száma, az egyes lépcsőfokok pedig korszakokat jelentenek.
A tizenhárom korszak lejárta után bekövetkezik a világégés, de Isten győzedelmeskedni fog (mindent látó szem jelentése) a magasságokban, és új világrend alakul. Erre utal a „NOVUS ORDO SECLORUM” szöveg is a piramis alatt, ami angolul annyit tesz, mint New World Order, azaz „ÚJ VILÁGREND”. Persze ez elég meredek feltételezés, s kevesen hisznek benne, sokkal populárisabb a gyarmatokhoz kapcsolható értelmezés, és azt is hozzá kell tenni, hogy több bizonyíték is csatolható hozzá, azonban ez még nem jelent semmit. Erre utal a szem körül olvasható információ is, az „ANNUIS COEPTIS”, ami durva fordításban annyit jelent, „RÁBÓLINTOTT KEZDEMÉNYEZÉSEINKRE” Eszerint maga Isten bólintott rá az amerikaiak kezdeményezésére egy új világrend létrehozásában. Vagy épp a szabadkőművesek világuralomra törekvő tervének megvalósulására? Még mielőtt rávágnánk, hogy badarság, ássuk kicsit mélyebbre magunkat.
Az összeesküvés-elméletek rajongói között a befejezetlen piramis az Egyesült Államok pecsétjén a szabadkőművesség szerepét jelképezi az Egyesült Államok megalapításában. Ez bukkant fel a 2004-es „A nemzet aranya” című filmben is. Az első szabadkőműves ábrázolás 14 évvel a pecsét elkészülte után jelent meg, és nem mindig tartalmazza a piramist, még ha a háromszög, ami időnként felbukkan náluk, hasonlít is egy piramisra. A piramis felülete világos, azonban annak nyugati oldala árnyékolt. Ez utalhat arra, hogy az Egyesült Államok (újonnan alakulva) nem tudja, hogy mihez kezdjen a nyugati civilizációkkal, illetve még nem áll módjában felfedezni. A piramis körül, illetve annak közvetlen tövében két növényt (növényeket) is látunk, ezek eredete ismeretlen, sajnálatos módon olyan kicsik, hogy nem lehet beazonosítani őket annak ellenére, hogy tucatnyian próbálkoztak már vele.
Egyesek odáig mentek, hogy biológusokat is bevontak a kutatásba, de nem zárult eredménnyel a kísérlet. Az ábra túl kicsi, és még nagy felbontásban is túl életlen ahhoz, hogy ennyiből pontos fajmeghatározást lehessen végezni. Szőrszálhasogatásnak tűnik a dolog, de az amerikaiak az egydolláros kérdéskörét halálosan komolyan veszik, és azt se feledjük, hogy szimbolisztikai szempontból hasznos információval lehetnénk gazdagabbak, már ha van egyáltalán bármiféle jelentése a növényzetnek. Esetlegesen cáfolná azt a még mindig elterjedt nézetet, miszerint a növényeket csak véletlenszerűen, nem gondolkodva, ihletszerűen „rajzolták” oda a pecsét készítői. Talán valóban okkal kerültek rá a képre. A reményt, reményteljes jövőt jelképezi. Azt, hogy az új állam létrejötte virágzást hoz majd a „vidékre”.
A tizenhárom korszak lejárta után bekövetkezik a világégés, de Isten győzedelmeskedni fog (mindent látó szem jelentése) a magasságokban, és új világrend alakul. Erre utal a „NOVUS ORDO SECLORUM” szöveg is a piramis alatt, ami angolul annyit tesz, mint New World Order, azaz „ÚJ VILÁGREND”. Persze ez elég meredek feltételezés, s kevesen hisznek benne, sokkal populárisabb a gyarmatokhoz kapcsolható értelmezés, és azt is hozzá kell tenni, hogy több bizonyíték is csatolható hozzá, azonban ez még nem jelent semmit. Erre utal a szem körül olvasható információ is, az „ANNUIS COEPTIS”, ami durva fordításban annyit jelent, „RÁBÓLINTOTT KEZDEMÉNYEZÉSEINKRE” Eszerint maga Isten bólintott rá az amerikaiak kezdeményezésére egy új világrend létrehozásában. Vagy épp a szabadkőművesek világuralomra törekvő tervének megvalósulására? Még mielőtt rávágnánk, hogy badarság, ássuk kicsit mélyebbre magunkat.
Az összeesküvés-elméletek rajongói között a befejezetlen piramis az Egyesült Államok pecsétjén a szabadkőművesség szerepét jelképezi az Egyesült Államok megalapításában. Ez bukkant fel a 2004-es „A nemzet aranya” című filmben is. Az első szabadkőműves ábrázolás 14 évvel a pecsét elkészülte után jelent meg, és nem mindig tartalmazza a piramist, még ha a háromszög, ami időnként felbukkan náluk, hasonlít is egy piramisra. A piramis felülete világos, azonban annak nyugati oldala árnyékolt. Ez utalhat arra, hogy az Egyesült Államok (újonnan alakulva) nem tudja, hogy mihez kezdjen a nyugati civilizációkkal, illetve még nem áll módjában felfedezni. A piramis körül, illetve annak közvetlen tövében két növényt (növényeket) is látunk, ezek eredete ismeretlen, sajnálatos módon olyan kicsik, hogy nem lehet beazonosítani őket annak ellenére, hogy tucatnyian próbálkoztak már vele.
Egyesek odáig mentek, hogy biológusokat is bevontak a kutatásba, de nem zárult eredménnyel a kísérlet. Az ábra túl kicsi, és még nagy felbontásban is túl életlen ahhoz, hogy ennyiből pontos fajmeghatározást lehessen végezni. Szőrszálhasogatásnak tűnik a dolog, de az amerikaiak az egydolláros kérdéskörét halálosan komolyan veszik, és azt se feledjük, hogy szimbolisztikai szempontból hasznos információval lehetnénk gazdagabbak, már ha van egyáltalán bármiféle jelentése a növényzetnek. Esetlegesen cáfolná azt a még mindig elterjedt nézetet, miszerint a növényeket csak véletlenszerűen, nem gondolkodva, ihletszerűen „rajzolták” oda a pecsét készítői. Talán valóban okkal kerültek rá a képre. A reményt, reményteljes jövőt jelképezi. Azt, hogy az új állam létrejötte virágzást hoz majd a „vidékre”.
Ha kicsit tovább nézelődünk, rögtön szemünkbe ötlik az „IN GOD WE TRUST” felirat, mely voltaképp nem zavar olyan sok vizet, mint az elsőre látszik. Benjamin Franklin, aki a pecsét létrejöttében fontos szerepet játszott, és ugyebár szabadkőműves volt, abban hitt, hogy az ember egyedül nem képes véghez vinni nagy tetteket, de ha ebben az Isten is segítségére van, akkor bármit elérhet.
A jobb oldali pecsét már érdekesebb a feliratnál, bár nem annyira népszerű, mint az első pecsét, legalábbis összeesküvés elmélet körökben. A való életben azonban előszeretettel használták, és használják máig. Minden nemzeti temetőben jelen van, és rendszerint helyet kap a hős emlékműveken is. Ráadásul az Amerikai Egyesül Államok elnökének pecsétje szintén ugyanez, kisebb módosításokkal.
A hivatalos elnöki beszédek során állandóan látható a háttérben, ezzel szemben igen kevesen sejtik, valójában mit is szimbolizálhat. A pecséten látható állat nem más, mint a fehérfejű rétisas, az Egyesült Államok címerállata, amit már fentebb is megemlítettünk. Két okból választották a győzelem/dicsőség szimbólumának: Mert nem fél a vihartól, és elég okos és megfontolt hozzá, hogy átrepüljön fölötte. A sas nem visel koronát, vagy egyéb ékszereket, hisz az amerikaiak még csak most szakadtak el Angliától. Ha jobban megfigyeljük maga a pajzs is felfüggesztetlen, arra utal, hogy ez az ország már a saját lábán áll. A pajzs tetején egy fehér csík fut végig, ez sokak szerint magát a Kongresszust jelképezi, mintegy egyesítő szándékkal felruházva. Az államok lassan egy nemzetté lettek. Erre utal a sas szájában tartott szalagon futó szöveg, a „E PLURIBUS UNUM” is, melynek jelentése „Egy (létrejött) a sokból”
Vegyük csak szemügyre, mit is tart karmaiban a sas! Olajágakat, és nyilakat. Ezek önmagukban is jelentéssel bírnak, az olajág a békét, a nyilak pedig egyértelműen a háborúra utalnak. Azt jelenti, hogy a sas (az állam) nem fél a béke megőrzéséért háborúzni. Az állat feje mindig olajágak irányába fordul, azonban szemei a nyilakra tekintenek vissza, mintha sejtené a háborút, teljes készenlétben állna egy esetleges bekövetkező csatára.
A hivatalos elnöki beszédek során állandóan látható a háttérben, ezzel szemben igen kevesen sejtik, valójában mit is szimbolizálhat. A pecséten látható állat nem más, mint a fehérfejű rétisas, az Egyesült Államok címerállata, amit már fentebb is megemlítettünk. Két okból választották a győzelem/dicsőség szimbólumának: Mert nem fél a vihartól, és elég okos és megfontolt hozzá, hogy átrepüljön fölötte. A sas nem visel koronát, vagy egyéb ékszereket, hisz az amerikaiak még csak most szakadtak el Angliától. Ha jobban megfigyeljük maga a pajzs is felfüggesztetlen, arra utal, hogy ez az ország már a saját lábán áll. A pajzs tetején egy fehér csík fut végig, ez sokak szerint magát a Kongresszust jelképezi, mintegy egyesítő szándékkal felruházva. Az államok lassan egy nemzetté lettek. Erre utal a sas szájában tartott szalagon futó szöveg, a „E PLURIBUS UNUM” is, melynek jelentése „Egy (létrejött) a sokból”
Vegyük csak szemügyre, mit is tart karmaiban a sas! Olajágakat, és nyilakat. Ezek önmagukban is jelentéssel bírnak, az olajág a békét, a nyilak pedig egyértelműen a háborúra utalnak. Azt jelenti, hogy a sas (az állam) nem fél a béke megőrzéséért háborúzni. Az állat feje mindig olajágak irányába fordul, azonban szemei a nyilakra tekintenek vissza, mintha sejtené a háborút, teljes készenlétben állna egy esetleges bekövetkező csatára.
Ezek bár elég egyértelműek, még mindig nem kezelik őket tényként, illetve nagyon sok olyan ember is akad, aki nem is hallott ezekről az értelmezésekről, csupán a befejezetlen piramisról, vagy a mindent látó szemről. A valóság azonban más, ennél sokkal mélyebb dolgokat rejt magában az egydolláros. Az egyik legérdekesebb dolog, hogy az egész bankót a 13-as számra, és annak szimbólumrendszerére építették. Lássuk csak:
10 nagyobb csoportosulás látható rajta, melyek mind 13 elemet tartalmaznak egyenként.
ANNUIS COEPTIS=13 betű
E PLURIBUS UNUM=13 betű
13 szintű a befejezetlen piramis
13 csillag/pentagram látható a sas feje fölött
13 függőleges csík látható összeszámolva a pajzson
13 nyíl a sas karmaiban
13 levél az olajágon, amit a sas tart karmaiban
13 olajbogyó az olajágon
13 ovális alakzat látható mindkét pecsét szélén, melyek vízszintesen futnak tovább (ez ugye két külön elemnek számít, így jön ki a tizenhárom)
És ha ez még mindig nem lenne elég, az alábbi szavakkal, a matematika segítségével eljátszva még egy érdekes dolog válik nyilvánvalóvá. Ezek a szavak mind rajta vannak a bankón:
“FEDERAL RESERVE NOTE”
“THE UNITED STATES OF AMERICA”
"THIS NOTE IS LEGAL TENDER FOR ALL DEBTS PUBLIC AND PRIVATE”
“WASHINGTON, D.C.”
“ONE”
“TREASURER OF THE UNITED STATES”
“SECRETARY OF THE TREASURY”
“ONE DOLLAR"
“WASHINGTON”
Ha összeszámoljuk a betűket, az összesen 169, amiben a 13 pontosan 13-szor van meg. Ez is véletlen lenne?
A dolog, mint már korábban hangsúlyoztuk, nem ilyen egyszerű. Még mielőtt összeesküvés elméleteket szőnénk a tizenhármas köré, járjunk utána, miről is van szó! A közhiedelemben a 13-as szám szerencsétlenséget hoz, ezért nincs bizonyos épületekben (kórházakban) tizenharmadik emelet, vagy motelekben tizenhármas szoba, vagy ajtó. Az amerikaiak roppant babonásak ezzel a számmal kapcsolatban, és igen komolyan veszik mítoszát. Miért hemzseg azonban az egydolláros a 13-astól? A megrögzöttebbik tábor szerint ez is a szabadkőművesek ténykedésére utal, ugyanis a szerencseszámuk pont a 13-as volt. Mielőtt azonban mindenki egy nagyot csettintene megelégedésében, leszögeznénk, hogy van egy sokkal hihetőbb, és logikusabb magyarázat a tizenhármasra. A szám maga az eredeti 13 államot jelképezi. Ezért van 13 lépcsője a piramisnak, és ezért befejezetlen, mert mint tudjuk, azóta már nem 13 állam képezi az Amerikai Egyesült Államokat, hanem ötven. Ez megmagyarázza az egész egydollárosra levetített tizenhármas számmisztikát.
Valóban ilyen egyszerű lenne a megfejtés? Szerintünk igen. Nem kell mindenben jelentéseket fölfedezni, és nem kell mindenre áltudományos magyarázatokat ráhúzni. Ennek talán legjobb példája a híres bagoly alakzat, mely szintén az egydollároson található, mindjárt az előlapján.
Egész hajmeresztő elméleteket dolgoztak ki ezen állat jelenlétére a dolláron, összehozva az Antikrisztus jelképével, vagy épp a szabadkőművesekkel. Terjedni kezdett az a már önmagában is abszurd „legenda”, miszerint a bankón látható alak egy fülesbaglyot ábrázol. Fotók jelentek meg több amerikai elnökről, és egyéb médiaszemélyiségről, melyeken mindegyikük egy fülesbagolyhoz hasonló jelet formáz ujjaival, s rögtön szárnyra kaptak az őrültebbnél őrültebb ötletek, melyek szerint például a bagoly egy hatalmas, szörnyű titok jelképe, melybe minden amerikai elnököt, és magasabb pozícióval bíró illetőt beavatnak, a titkot azonban nem árulhatják el, mert az szögestől fordítaná föl világunkat.
A képen (alul) látható paca valóban bagolynak nézhető a fantáziadúsabbak számára, azonban még mielőtt ezt tényleg elhinnénk, nézzük meg az itt látható képet. Nyilvánvaló, hogy ez a véletlenszerű alakzat van odabújtatva a levelek és a keret mögé, ez kelti annak önös illúzióját, ráadásul ezt az alakzatot a bankjegy több részén is föl lehet fedezni.
A sas felett látható 13 csillagra – mely, ha jobban megnézzük, egy Dávid csillagot formáz – is van logikus magyarázat. Valójában George Washington rendelésére készült, ő ugyanis megkérdezte Hayyim Solomont (Haim Solomon), hogy mit kér cserébe a hadseregnek tett neves szolgálataiért cserébe. Solomon annyit felelt, hogy ő maga személyesen nem kíván semmit, viszont az „embereinek” szeretne valamit. Ennek lett eredménye, a Dávid csillag formáció. Kevesen tudják, de Hayyim Solomon volt az az ember, aki financiális támogatásaival szinte egyedüliként mentette meg a kontinentális hadsereget, később pedig nincstelenként halt meg.
A pecsét alkotói közül csak Benjamin Franklinről mondható el érdemben, hogy valóban a szabadkőművességgel állt kapcsolatban, és valóban elképzelhető lenne önmagában, hogy a szabadkőművesek egy komplett rejtvényt hagytak hátra az egydollároson. Az új, egyesült világrendre utaló jelek, a szabadkőművesség szimbólumai mind-mind megtalálhatók rajta, akárcsak az általuk oly kedvelt tizenhármas szám is. Ráadásul a piramis alapkövén látható dátum lehetne akár a bestia száma is, azaz a 666-os. Egyesek szerint az Illuminátusokra utal az 1776-os (MDCCLXXVI) dátum is, merthogy ekkor alakult meg az Illuminátusok rendje. Több módszer is létezik, hogy az 1776-os dátumba érkezzünk meg.
Lehetséges, hogy a pecsét szabadkőműves tervezői a babiloni számrendszert használták, ami köztudottan nem a tízes számot vette alapul, hanem a hatost. Példaként a 600=1000, 60=100, és 6=10. Részletesebben nem is taglalnánk, azt hiszem, ha bárki megnézi a három piramist ábrázoló képet, akkor meglátja benne a logikát, és azt, hogy mire akar kilyukadni. És hogy ennek mennyi az esélye? Nos, nem sok, ahogyan annak sem, hogy a szabadkőművesek kreálmánya az egydolláros. Mindezt a fentebb levezetett szimbólumértelmezés tudatában jelenthetjük ki. Ez esetben azok nyertek, akik józan paraszti ésszel gondolkodtak, és történelmi tényekre vezették vissza az összes ábrázolást, ugyanis nincs szó többről, mint hagyományokról.
A 13-as aktualitása ugyan bár elveszett, mintegy hagyományként máig látható a bankjegyen, ezzel emlékeztetve bennünket (inkább az amerikaiakat), honnan is indultak, és hová tart az ország, mivé lett.
Lehetséges, hogy a pecsét szabadkőműves tervezői a babiloni számrendszert használták, ami köztudottan nem a tízes számot vette alapul, hanem a hatost. Példaként a 600=1000, 60=100, és 6=10. Részletesebben nem is taglalnánk, azt hiszem, ha bárki megnézi a három piramist ábrázoló képet, akkor meglátja benne a logikát, és azt, hogy mire akar kilyukadni. És hogy ennek mennyi az esélye? Nos, nem sok, ahogyan annak sem, hogy a szabadkőművesek kreálmánya az egydolláros. Mindezt a fentebb levezetett szimbólumértelmezés tudatában jelenthetjük ki. Ez esetben azok nyertek, akik józan paraszti ésszel gondolkodtak, és történelmi tényekre vezették vissza az összes ábrázolást, ugyanis nincs szó többről, mint hagyományokról.
A 13-as aktualitása ugyan bár elveszett, mintegy hagyományként máig látható a bankjegyen, ezzel emlékeztetve bennünket (inkább az amerikaiakat), honnan is indultak, és hová tart az ország, mivé lett.
<span style="font-size:11.0pt;Calibri" ,"sans-serif";"="">Mindenki maga dönti el miben hisz. És hogy miért nem aludt ki máig az egydolláros körüli hisztéria? Túl sok veterán harcolt az országért, túl sokat adva fel azért életükből, hogy aztán később az egésznek a jelentése elvesszen. Túl sokan reménykedtek, hogy Amerika egy jobb otthonná válik számukra, és túl sokan maradtak ott a csatamezőn, akik soha nem tértek haza.
Szerkesztők:
Zavatszki Milán
Kovács Tímea
Barnabási László
Zavatszki Milán
Kovács Tímea
Barnabási László
https://legendavadasz.blog.hu/2012/05/09/az_1_dollaros_szimbolumai_elemzes
Téma: Az 1 dolláros szimbólumai - ELEMZÉS
Nincs hozzászólás.