Rákóczi -véleményem szerint- korszakunk egyik legnagyobb alakjai közé tartozik. Példamutató élete, bátorsága és kitartása végett adott időt, a következő generációknak. Abban a korszakban élt amikor a mágia, a misztika és a földalatti tudományok a virágkorukat élték. Óriási vagyonnal rendelkezett amire a Habsburg-ház rátette a kezét. Egy időben kegyeltje volt az osztrák uralkodó családnak, de ahogy népszerűsége megnőtt és a Törökök érdekei megnövekedtek, kegyvesztetté vált.

Rákóczi serege fénykorában 100.000 fővel is rendelkezett. Jobbára ugyan nem katonákból verbuválódott, mert a még megmaradt vagyonából igen sok pénzt elvett a hadakozás. Ezért inkább a köznép és a parasztság körében talált nagy népszerűségre.
Azt lehet mondani Rákóczit mindenhol szerették, kedvelték és rajongtak érte. A páratlan értelem és saját érdekeiról való lemondás (lemondani a birtoklási vágyról ahogy Ő idézi) nagy alakká emelte Őt, mind a koldus, mind nemes, de még a királyok körében is.
Elképesztő diplomáciai érzéke vezette, illetve adták az uralkodók kézről-kézre. Sikerült megértetnie feltehetően, hogy a magyar szabadság ügye, nem csak nemzeti ügy. Számtalan merényletet próbáltak ellene elkövetni sikertelenül. Számüzetésben halt meg Rodostóban (török által felügyelt területen).

Számtalan akadályt állítottak elé, levelezéseit akadályoztatták és kémlelték. Sokszor hetekig, hónapokig tartott egy-egy levél visszafordulta.Egy olyan korban élt Rákóczi, ahol a nyugati ellenségek, gyarmatokról hozták és adták vedték rabolt kincseiket, tehát azt lehet mondani korlátlan anyagi forrással rendelkeztek. Magyarországot ekkor a Habsburg -mindenhonnan hozott- zsoldosok óriási számával és reguláris csapatokkal tartotta sakkban és fosztotta ki.

El sem tudjuk hinni, hogy Rákóczi már akkor megbírkódzott azzal, ami ma kiteljesedve tobzódik világunkban és akire a kor embere még csak rá se mer nézni. Elképesztő az az erő ahonnan Rákóczi merített, a furfang, a hűség, a bizalom minden erényével rendelkeznie kellett, hogy legalább annyi szövetségese legyen, amennyivel túlélhet. Magyarország már akkor nagyon lerabolt helyzetben volt, rabolta a Habsburg, rabolta a Török. Szövetkezett ellene a cár és a vatikáni udvaron át Velence és Német-római birodalom.
Mégis volt egy ember, aki azt mondta, ez így nem mehet tovább. ÉS ez kevés, hogy ezt mondta, látszólagos tettei és hihetetlen bő mondavilág szintén azt erősití, hogy nem mindannapi ember lehett az egykor élt Rákóczi.
Ez volt szerintem a Krisztus kori legnehezebb időszaka a Magyar történelemnek.

Szinte lehetetlen volt megnyerni a szabadságharcot, ámbár várjuk ki végét, mert még ha nem is vagyunk szabadok, legalábbis nem úgy ahogy vágyunk rá, Rákóczi most is itt él közöttünk. Évszázadokat átívelő vállalkozásai megteremtik a cselekvés lehetőségét számunkra. Tartása szinte biztosan kitart, ha nem is tovább, de az Idők végezetéig mindenképp.

Rákóczi Archívuma az egyik legérdekesebb könyv ami valaha a kezembe került. Az a szeretet, az a gondoskodás, az az intelligencia ami világlik sorai közül, páratlanná teszik Őt Európában. Már-már földöntúli erőket tulajdoníthatnánk neki, pedig ha Ő válaszolna erre talán csak annyit mondana;

"Cselekvésem és tetteim, maguktól értetődő alapkövetelmények. Mint vezető nem jogom, hanem kötelességem az alám beosztottak emelése, segítése, gyarapítása. Mert a Fejedelem, Isten képmása. Akinek esetleges kihágásai nem ugyanoz tételbe tartozik, mint a közember megítélése és kihágása."

Vannak elképzelések miszerint St.Germain alakja fedi Rákóczi személyét, egyesek szerint az egyik elrabolt fia lett St.Germain.
Ebben a kérdésben feltehetően keresgélnünk-keresgélnem kell még.

Mi itt és itt foglalkoztunk a témával.

(Ember's-Ég szerk.)

Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, melyben a teljes állami függetlenséget kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé, aminek tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja és nagyapja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is erdélyi fejedelmek voltak.

Szabadságharca azonban nem érte el a kívánt eredményt. A magyarság szemében ma is tiszta lelkű és becsületes vezetőként él tovább, mivel a szatmári békekötés után a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni és végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett. A szabadságharc bukása ellenére is megakadályozta az ország beolvadását a Habsburg Birodalomba és a rendi alkotmány, ha látszólagosan is de fennmaradt.

Máig érvényes zászlóra is tűzött jelmondata szállóigévé vált:

- Cum Deo pro patria et libertate! -

- Istennel a hazáért és a szabadságért! -

Mányoki Ádám - Rákóczi Ferenc portré

„Egyáltalán nem félek kijelenteni előtted - ó, Örök Igazság, akinek ezeket az Emlékiratok-at ajánlottam! -, hogy minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szeretete volt, és az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam. Nem a bosszúvágy indított erre, nem is koronát vagy fejedelemséget akartam szerezni, nem is a kormányzáshoz volt kedvem: kizárólag az a hiú dicsőség vezérelt, hogy eleget tegyek kötelességemnek hazám iránt - és a világi becsület, amelynek forrása természetes nagylelkűségem volt, az munkált bennem bűnös módon veled szemben, ó, Istenem, mert hiszen e különböző indítóokok mind magamra vonatkoztak és önmagamban végződtek.”

– Rákóczi Ferenc: Emlékiratok

A végtelen menekülés..

"Rákóczi nagysárosi kastélyából könnyen menekülhetett volna, de beteg nejét nem akarta elhagyni.
Solari császári tábornok 1701. április 18-án éjjel felsőbb parancsra elfogta és előbb Eperjesre, majd Kassán, Miskolcon, Budán és Mosonmagyaróváron át Bécsújhelyre szállították. Itt ugyanazon börtönbe zárták, melyből nagyapja, Zrínyi Péter 30 évvel azelőtt a vérpadra lépett.
A kormány, semmibe se véve Rákóczi tiltakozását, osztrák urakból alkotta meg a rendkívüli törvényszéket. A vizsgálat során kiderült, hogy az ítélet (éppúgy, mint annak idején nagyapja, Zrínyi Péter esetén) csak halálos lehet.Felesége Rákóczi elfogatása után azonnal Bécsbe ment, ahol a külföldi követek az ő közbenjárására utasítást kaptak Rákóczi támogatására; még a jezsuiták is, francia érdekből kifolyólag támogatták Rákóczi ügyét. Megnyerték a börtönparancsnokot, Gottfried Lehmann dragonyos kapitányt, aki 1701. november 7-én éjjel Rákóczit dragonyos közlegényi ruhában megszöktette.

A fiatal főúr egyik apródja, Berzeviczy Ádám kíséretében Lengyelországba menekült, ahol védelmet és második otthont talált. Rákóczi élete azonban még itt is veszélyben forgott, főképp a fejére kitűzött 10 000 forintnyi vérdíj miatt, úgyhogy jónak látta rokonánál, Sieniawski herceg koronamarsall nejénél, Lubomirska hercegnőnél elrejtőzködni."

A mondahagyomány

II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának (1703–1711) hőseihez, eseményeihez fűzött mondaszerű vagy anekdotikus elbeszélések. A ’kuruc’ a ’kereszt’ jelentésű latin ’crux’ szó megmagyarosodott formája, – és valószínűleg Dózsa 1514. évi felkelésének öröksége. A kuruc mondák az ország ÉK-i részén bontakoztak ki gazdagon, de más tájainkon is élnek, elevenségükkel, változataik bőségével csak a Mátyás király és Kossuth Lajos alakja köré szövődött epika veheti fel a versenyt. Ez egyrészt nemzeti mozgalmainkkal, függetlenségi törekvéseinkkel való összefüggésük, másrészt demokratikus-szociális eszmeviláguk következménye. A kuruc mondák központi alakja Rákóczi Ferenc.

A hozzá fűződő mondaciklus át van itatva mesei motívumokkal és hiedelemelemekkel. Óriás lesz, s az felesége is: „az embereket, mint mink vagyunk, a kötőjébe rakta”, máskor varázsló, akit nem fog a golyó, lova pedig táltos, együtt harcol urával, jelzi a veszélyt, látja a földbe ásott kincset s „repül, mint Szent László lova a hasadékon”; „Rákóczi lova okosabb vót, mint egy ember. Rákóczinak még a gondolattyát is tutta. Minden beszédet megértett...” (Regéc). Bizonyos kuruc mondák biblikus alakokkal hozzák kapcsolatba Rákóczit: „Káin és Ábel üldözte őt dzsidával”; vagy a → betyármondák motívumait ruházzák személyére; „Bogár Imre és Rózsa Sándor együtt harcolt Rákóczival”. Századunkig élt a Rákóczi halhatatlanságába vetett hit, hogy Csaba vezérrel együtt (→ Csaba-monda) a Hadak útján lejön majd az égről, vagy előtör katonáival a regéci vár alatti barlangból, ha segítségére szüksége lesz a népnek; itt a monda a → Kyffhäuser-mondatípussal érintkezik.

II. Rákóczi Ferenc elsősorban történelmi személy. Élete eseményei, várai, birtokai, családi viszonyai, csatái, bujdosása is motívumokat adnak az emlékeit őrző hagyománynak regényes-anekdotikus átszínezéssel. Mondáink szerint felesége császári tisztnek öltözve vett tőle furfangos esküt, hogy ti. mindig hű marad majd őhozzá; fiát janicsárnak nevelték; leánya lett az elárulója; titkos → alagúton menekült, visszájára veretve lován a patkót, hogy → fordított lábnyomával tévútra vezesse üldözőit; bujdosásában pedig felesége után vágyakozva írt a „Repülj fecském ablakára” kezdetű dalt stb. Alakja nem egy mondában összemosódik → Mátyás király és → Kossuth Lajos személyével. Gyakran jelenik meg a szegények védelmezőjeként: „Jó szívű ember vót, mert segített a szegényeken. Ha nem vót ennivalója a szegényebbnek, a magáéból mért nekik terményt” (Füzér). „... ha győzni fog, arany legelőt, ezüst füvet, tele kamrát meg meleg harisnyát ad a népnek...” (Arka).

Különösen sok monda fűződik alakjához az abaúj-zempléni falvakban. Népszerűsége kárpát-ukrán és szlovák hagyományban is szembetűnő. – Számos vezéréről, katonájáról is megemlékeznek a kuruc mondák, így a hatalmas termetű Esze Tamásról, a fejedelem legvitézebb katonájáról, Vak Bottyánról, az áruló Bezerédy Imréről, Ocskai Lászlóról, Károlyiról stb. Helyi mondák emlegetik Rákóczi kútját, fáját, harangját, kincsét, titkos szobáit különböző várakban. A vajai várban a hagyomány szerint ma is „meg van terítve neki, ott áll az asztal, ahogy hagyta.” E mondákat főként férfiak emlegették, függetlenségi-politikai indulatokkal áthatott titkos hagyományként éltek népköltészetünkben. Már Rákóczi életében lábrakeltek mondák titkos visszatéréséről. A 18. sz. folyamán kalandorok többször felléptek ál-Rákócziként pénzt, élelmet zsarolva nevükkel a parasztoktól. – 1848-ban is felbukkant a visszatérő Rákóczi emléke. A kiegyezés korában a kuruc mondák sokrétűen telítődtek az ellenzéki politikai pártok demagóg Rákóczi- és kuruckultuszával, de eredeti alaphangjukat nem fojtották el.

– Irod. Ortutay Gyula: Rákóczi két népe (Bp., 1939); Bálint Sándor: Régi szegedvidéki néphagyományok Rákóczi halhatatlanságáról és a Rákóczi-nótáról (Ethn., 1953); Ferenczi Imre: Rákóczi alakja az abaúj-zempléni néphagyományban (Ethn., 1960); Ferenczi Imre–Molnár Mátyás: Fordulj kedves lovam (Vaja, 1972).

Gottfried Lehmann - a kapitány aki megszöktette Rákóczit

"Rákóczi szökésére november 7-én este került sor. Ezt megelőzően október 24-én Sarolta Amália hercegnő Lehmann kapitány öccsének segítségével (de nyilvánvalóan a kapitány hozzájárulásával) felkereste a fejedelmet a börtönben, hogy megbeszéljék az akció részleteit. A szökés Lehmann és öccse aktív közreműködésével, kalandos körülmények között zajlott le.

Rákóczi a kapitány szobájában öltözött át a dragonyostiszti egyenruhába, amelyben elhagyta a börtönt, s egy közeli háznál készen tartott lóra ülve jutott ki a városból. Gottfried Lehmann kapitányt másnap letartóztatták.Kegyetlen büntetést kapott a szökés segítéséért: előbb kínvallatásoknak vetették alá, majd lefejezték, holttestét felnégyelték. 1705-ben a kurucok[4] temették újra a kőszegi temetőben. Sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.

A fiatal Lehmann zászlósnak azonban sikerült Lengyelországba szöknie. A kivégzett Lehmann kapitány özvegyének és Jakob Cristoph Lehmann-nak Rákóczi később életjáradékot folyósított.