Ki minősül zsoldosnak, csak a pénz motiválhatja a külföldön fegyvert ragadó civileket vagy veteránokat? – ezekre a kérdésekre kereste a választ a Szombat reggel.

A világ több országában zajló fegyveres harcok kapcsán rendre jelennek meg hírek arról is, hogy az összecsapásokban több helyen, feltételezhetően külföldi zsoldosok is részt vesznek. Nem mindenki zsoldos azonban, aki annak látszik. Egy cseh tornatanár például azért hagyta ott egyik napról a másikra általános iskolai állását, mert úgy érezte segítenie kell a kelet-ukrajnai oroszoknak a központi kormányzat ellen vívott harcukban. A brnói pedagógus azt mondta, szlávként támogatnia kell orosz testvéreit, akik ellen szerinte népirtás zajlik Ukrajnában. Egy ilyen személyről nehéz eldönteni, zsoldosnak minősül-e.

Az ENSZ 1949-ben elfogadott genfi egyezménye szerint az tekinthető zsoldosnak, aki egyéni haszonszerzés céljából vesz részt fegyveres harcokban, egyik félnek sem állampolgára, és nem él azon a területe, ahol a konfliktus zajlik. Egy későbbi ENSZ-határozat kibővítette a meghatározást, és zsoldosnak tekint mindenkit, aki kívülállóként anyagi juttatás ellenében azért vesz részt harcokban, hogy megdöntse egy másik ország alkotmányos rendjét, vagy megsértse területi épségét.

A világszervezet 1989-ben megszavazott egy, a zsoldosok toborzását és finanszírozását tiltott konvenciót, ami elvileg 2001-ben lépett hatályba, de eddig csupán 33 állam ratifikálta, köztük nincs ott sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió államainak többsége, így Nagy-Britannia sem.

A háborúk prostituáltjai

A zsoldos definíciója nem véletlenül ilyen bonyolult, hiszen a zsoldos tevékenység több ország jogrendje szerint is bűncselekmény. Ausztriában vagy Németországban az állampolgárságát is elveszítheti, aki zsoldosnak áll, és Nagy-Britanniában is tilos olyan ország ellen harcolni, amellyel London nem áll konfliktusban. Nem számítanak azonban zsoldosnak az angol királynőhöz hű nepáli gurkák és a Franciaországért küzdő idegenlégiósok sem, amely törvény szerint a hadsereg része.
Ki a zsoldos? - Szombat reggel

Franciaországban az számít zsoldosnak, aki az ilyen típusú harcosoknál megszokott jelentős összegű bérért vesz részt harcokban. A zsoldosok ugyanis nagyon sok pénzt keresnek, akár egy-két ezer dollárt is naponta – igaz, nagy kockázatot is vállalnak. A nemzetközi hadviselés szabályai szerint őket nem tekintik katonának, és ne jár nekik hadifogolystátusz, valamint az ezzel járó elbánás sem.

A zsoldosok a háborúk prostituáltjai, akiket azért alkalmaznak, akár kormányok is – gyakran szemet hunyva a törvények felett –, mert kevés a hivatásos katona, mert olcsóbb őket bevetni, és ha elesnek, haláluk nem rontja a háborús statisztikát. Több nyugat-európai ország például zsoldosok bevetésével közvetett módon igyekezett megdönteni afrikai kommunista rezsimeket. Nem véletlen az sem, hogy Irak amerikai megszállása idején több nem állami alkalmazott fegyveres szolgált az arab országban, mint katona, biztonsági cégeknek nevezett vállalkozások embereiként. Működésüket sok kritika érte, a kezükhöz vér tapadt, a módszereik durvák, kegyetlenek voltak.

Az Irakban tevékenykedő fegyveres biztonsági csapatok gerincét a Blackwater nevű cég adta, amely voltaképp a világ legerősebb magánhadserege. A cég négyszáz embere, állítólag, ma Ukrajnában a kormányerőket segíti. A kelet-európai országban, rajtuk kívül is, mindkét oldalon harcolnak külföldiek, legalábbis a híradások szerint. A szakadárok oldalán, az Oroszországból érkezetteken kívül, főként szerbek harcolnak, de lehetett már hallani francia, német, brit, szlovák, sőt kínai harcosokról is, igaz, ezeket a híreket nem egy esetben cáfolták.

Mit tehet egy munkanélküli veterán?

Sok külföldi fogott fegyvert a közel-keleti konfliktusokban is. Becslések szerint az Európai Unióból (EU) is legalább kétezren harcolnak Irakban vagy Szíriában. Őket szívesebben említik külföldi harcosként, mint zsoldosként, többségük ugyanis nem pénzért, hanem meggyőződésből ragadott fegyvert. Ők jellemzően Európában letelepedett bevándorlók második, harmadik generációs leszármazottai, aki vallási, eszmei okokból indulnak Afrikába vagy a Közel-Keletre, uniós állampolgárként szabadon mozognak, és visszatérve komoly terrorveszélyt jelentenek Európában.
Brit zsoldosok a világ harcterein- Szombat reggel

Nagy-Britanniának is különösen sok baja van azokkal, a már ott született, többnyire muszlim fiatalokkal, akik az iraki és afganisztáni nyugati katonai beavatkozás miatt, különböző sérelmeiket dédelgetve, könnyen radikalizálódnak, és könnyen toborozható potenciális harcosokká, netán öngyilkos merénylőkké válnak. Irakban és Szíriában már eddig is több ezer fanatizálódott brit fiatalember vett és vesz részt terrorista csoportok harcaiban. Közülük sokan meghaltak, de a brit titkosszolgálat információi szerint legalább háromszáz olyan fiatal is van, akik visszatért a szigetországba, céljuk pedig, hogy bosszúból merényleteket kövessenek el.

Más kategóriába tartoznak azok a brit állampolgárok, akik nem meggyőződésből, hanem kifejezetten a pénzért, és nem a hadsereg tagjaként, fognak fegyvert külföldön – ők sincsenek kevesen. Ők például olyan egykori katonák lehetnek, akik több éves afganisztáni szolgálatból arra térnek vissza, hogy a sereg több ezer tisztet elbocsát, és munkanélküli veteránként kell újraépíteniük az egzisztenciájukat. Számukra az, hogy a brit fegyverexport jól olajozott gépezetében kiképzőként segítsék e fegyverek használatát, akár magánhadseregek vagy biztonsági szolgálatok tagjaként, reális alternatívának tűnhet.

A brit zsoldosok nem csak lázadókkal, ellenséges hadseregekkel kerülhetnek szembe, hanem kalózokkal is. Lapértesülés szerint néhány éve egy biztonsági cég „szakértői” szabadítottak ki váltságdíjat követelő szomáliai tengeri rablók fogságából egy brit nyugdíjas házaspárt.

https://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/news.php?readmore=7999&c_start=0

Címkék:

Vissza

Téma: PI Klub - Ők a háborúk prostituáltjai

Nincs hozzászólás.

PI Klub - Ők a háborúk prostituáltjai

Címkék:

Téma: PI Klub - Ők a háborúk prostituáltjai

Új hozzászólás hozzáadása

Keresés

Elérhetőség