(H)Ősök csarnoka - II. Rákóczi Ferenc
Kiemelt..
Szűz Mária fejedelme - II. Rákóczi Ferenc szabadságharca tegnap és holnap (Szántai Lajos előadása)
II. Rákóczi Ferenc végrendelete - Pap Gábor (részlet a Mi dolgunk a világban című előadásból)
Posta Imre szarvasi előadása, egészben!
Maga a valóság - A sötét oldal
Tóth Bálint - Hollywood titkos jelképrendszere
Legendavadász - Az 1 dolláros szimbólumai - ELEMZÉS
Csillagszeme - 2014 OKT 23 - FÉNY A SÖTÉTSÉG ELLEN
Klaus Weissgerber - A kitalált magyar középkor
Ördögüző.blogspot - A Menóra leigázza a Kettőskeresztet - "Magyarország arculata" a milánói Expón
Miamano - A jezsuitákról mondták
Legendavadász - Az illuminátusok társasága, az Új Világrend nyomában
Világok - Észrevétlen Spirituális háború a Társadalom felszíne alatt...
Miért Cion? - Gengszterek és jiddiskeit
PI Klub - Vádolom a zsidó-cigány bandát ---> Újra-töltve
Szent Korona Rádió - CSENDŐR TÍZPARANCSOLAT
Betyársereg - Honnan is ered a betyárbecsület?
Legendavadász - Ha eddig nem hittél az összeesküvéses elméletekben, ezentúl fogsz!
Idők jelei - Az Új Világrend: Valóban a lelkekért folyik a harc?
PI Klub - A józan paraszt és a világ
Előzmény..
Pap Gábor - Bankárok Dózsa György korában
Pap Gábor - Káin reneszánsz maffiája
Raffay Ernő - A hazai szabadkőművesség 1867-1920 között
Kitartás - Elfeledett győztes csaták - Lajta menti csata (1146. szeptember 11.)
Eseményhorizont - Energia szökőkutak Kunhalmokon
Kocsis István - A történelemhamisítások célja - Magyarország felszámolása
Kapcsolódó link..
Euromaidan - speciál - Rózsák Tövissel
Dobos Csanád - Benedek Elek: PÉTER ÉS PÁL - Napút elemzése
Szántai Lajos - A Szent Korona XX. századi működése 1-2. rész
Szántai Lajos - Mátyás király vállalása - "Népek Krisztusa, Magyarország"
Domonyi Aries - Vélemények rólunk, Magyarokról
Betyárvilág - Életnek Koronája – a Szent Korona képrendjének összefüggései Szent István intelmeivel
Ember's-Ég - Agresszió 2. - Lélek - Alkoss 2/1.
A Láthatatlan történet - Hamvas Béla idézetek 2
Magyar Királyi Hírlap - Amikor ütnek a szavak
Őseink gondolkodásmódja népmeséink és képi ábrázolásaink tükrében
Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, melyben a teljes állami függetlenséget kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé, aminek tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja és nagyapja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is erdélyi fejedelmek voltak.
Szabadságharca azonban nem érte el a kívánt eredményt. A magyarság szemében ma is tiszta lelkű és becsületes vezetőként él tovább, mivel a szatmári békekötés után a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni és végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett. A szabadságharc bukása ellenére is megakadályozta az ország beolvadását a Habsburg Birodalomba és a rendi alkotmány, ha látszólagosan is de fennmaradt.
Máig érvényes zászlóra is tűzött jelmondata szállóigévé vált:
- Cum Deo pro patria et libertate! -
( Istennel a hazáért és a szabadságért!)
Mányoki Ádám - Rákóczi Ferenc portré
„Egyáltalán nem félek kijelenteni előtted - ó, Örök Igazság, akinek ezeket az Emlékiratok-at ajánlottam! -, hogy minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szeretete volt, és az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam. Nem a bosszúvágy indított erre, nem is koronát vagy fejedelemséget akartam szerezni, nem is a kormányzáshoz volt kedvem: kizárólag az a hiú dicsőség vezérelt, hogy eleget tegyek kötelességemnek hazám iránt - és a világi becsület, amelynek forrása természetes nagylelkűségem volt, az munkált bennem bűnös módon veled szemben, ó, Istenem, mert hiszen e különböző indítóokok mind magamra vonatkoztak és önmagamban végződtek.”
– Rákóczi Ferenc: Emlékiratok
A végtelen menekülés..
"Rákóczi nagysárosi kastélyából könnyen menekülhetett volna, de beteg nejét nem akarta elhagyni.
Solari császári tábornok 1701. április 18-án éjjel felsőbb parancsra elfogta és előbb Eperjesre, majd Kassán, Miskolcon, Budán és Mosonmagyaróváron át Bécsújhelyre szállították. Itt ugyanazon börtönbe zárták, melyből nagyapja, Zrínyi Péter 30 évvel azelőtt a vérpadra lépett.
A kormány, semmibe se véve Rákóczi tiltakozását, osztrák urakból alkotta meg a rendkívüli törvényszéket. A vizsgálat során kiderült, hogy az ítélet (éppúgy, mint annak idején nagyapja, Zrínyi Péter esetén) csak halálos lehet.
Felesége Rákóczi elfogatása után azonnal Bécsbe ment, ahol a külföldi követek az ő közbenjárására utasítást kaptak Rákóczi támogatására; még a jezsuiták is, francia érdekből kifolyólag támogatták Rákóczi ügyét. Megnyerték a börtönparancsnokot, Gottfried Lehmann dragonyos kapitányt, aki 1701. november 7-én éjjel Rákóczit dragonyos közlegényi ruhában megszöktette.
A fiatal főúr egyik apródja, Berzeviczy Ádám kíséretében Lengyelországba menekült, ahol védelmet és második otthont talált. Rákóczi élete azonban még itt is veszélyben forgott, főképp a fejére kitűzött 10 000 forintnyi vérdíj miatt, úgyhogy jónak látta rokonánál, Sieniawski herceg koronamarsall nejénél, Lubomirska hercegnőnél elrejtőzködni."
A mondahagyomány
II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának (1703–1711) hőseihez, eseményeihez fűzött mondaszerű vagy anekdotikus elbeszélések. A ’kuruc’ a ’kereszt’ jelentésű latin ’crux’ szó megmagyarosodott formája, – és valószínűleg Dózsa 1514. évi felkelésének öröksége. A kuruc mondák az ország ÉK-i részén bontakoztak ki gazdagon, de más tájainkon is élnek, elevenségükkel, változataik bőségével csak a Mátyás király és Kossuth Lajos alakja köré szövődött epika veheti fel a versenyt. Ez egyrészt nemzeti mozgalmainkkal, függetlenségi törekvéseinkkel való összefüggésük, másrészt demokratikus-szociális eszmeviláguk következménye. A kuruc mondák központi alakja Rákóczi Ferenc. A hozzá fűződő mondaciklus át van itatva mesei motívumokkal és hiedelemelemekkel. Óriás lesz, s az felesége is: „az embereket, mint mink vagyunk, a kötőjébe rakta”, máskor varázsló, akit nem fog a golyó, lova pedig táltos, együtt harcol urával, jelzi a veszélyt, látja a földbe ásott kincset s „repül, mint Szent László lova a hasadékon”; „Rákóczi lova okosabb vót, mint egy ember. Rákóczinak még a gondolattyát is tutta. Minden beszédet megértett...” (Regéc). Bizonyos kuruc mondák biblikus alakokkal hozzák kapcsolatba Rákóczit: „Káin és Ábel üldözte őt dzsidával”; vagy a → betyármondák motívumait ruházzák személyére; „Bogár Imre és Rózsa Sándor együtt harcolt Rákóczival”. Századunkig élt a Rákóczi halhatatlanságába vetett hit, hogy Csaba vezérrel együtt (→ Csaba-monda) a Hadak útján lejön majd az égről, vagy előtör katonáival a regéci vár alatti barlangból, ha segítségére szüksége lesz a népnek; itt a monda a → Kyffhäuser-mondatípussal érintkezik. II. Rákóczi Ferenc elsősorban történelmi személy. Élete eseményei, várai, birtokai, családi viszonyai, csatái, bujdosása is motívumokat adnak az emlékeit őrző hagyománynak regényes-anekdotikus átszínezéssel. Mondáink szerint felesége császári tisztnek öltözve vett tőle furfangos esküt, hogy ti. mindig hű marad majd őhozzá; fiát janicsárnak nevelték; leánya lett az elárulója; titkos → alagúton menekült, visszájára veretve lován a patkót, hogy → fordított lábnyomával tévútra vezesse üldözőit; bujdosásában pedig felesége után vágyakozva írt a „Repülj fecském ablakára” kezdetű dalt stb. Alakja nem egy mondában összemosódik → Mátyás király és → Kossuth Lajos személyével. Gyakran jelenik meg a szegények védelmezőjeként: „Jó szívű ember vót, mert segített a szegényeken. Ha nem vót ennivalója a szegényebbnek, a magáéból mért nekik terményt” (Füzér). „... ha győzni fog, arany legelőt, ezüst füvet, tele kamrát meg meleg harisnyát ad a népnek...” (Arka). Különösen sok monda fűződik alakjához az abaúj-zempléni falvakban. Népszerűsége kárpát-ukrán és szlovák hagyományban is szembetűnő. – Számos vezéréről, katonájáról is megemlékeznek a kuruc mondák, így a hatalmas termetű Esze Tamásról, a fejedelem legvitézebb katonájáról, Vak Bottyánról, az áruló Bezerédy Imréről, Ocskai Lászlóról, Károlyiról stb. Helyi mondák emlegetik Rákóczi kútját, fáját, harangját, kincsét, titkos szobáit különböző várakban. A vajai várban a hagyomány szerint ma is „meg van terítve neki, ott áll az asztal, ahogy hagyta.” E mondákat főként férfiak emlegették, függetlenségi-politikai indulatokkal áthatott titkos hagyományként éltek népköltészetünkben. Már Rákóczi életében lábrakeltek mondák titkos visszatéréséről. A 18. sz. folyamán kalandorok többször felléptek ál-Rákócziként pénzt, élelmet zsarolva nevükkel a parasztoktól. – 1848-ban is felbukkant a visszatérő Rákóczi emléke. A kiegyezés korában a kuruc mondák sokrétűen telítődtek az ellenzéki politikai pártok demagóg Rákóczi- és kuruckultuszával, de eredeti alaphangjukat nem fojtották el. – Irod. Ortutay Gyula: Rákóczi két népe (Bp., 1939); Bálint Sándor: Régi szegedvidéki néphagyományok Rákóczi halhatatlanságáról és a Rákóczi-nótáról (Ethn., 1953); Ferenczi Imre: Rákóczi alakja az abaúj-zempléni néphagyományban (Ethn., 1960); Ferenczi Imre–Molnár Mátyás: Fordulj kedves lovam (Vaja, 1972).
...Itt rengeteg monda olvasható...
Ezt érdemes elolvasni. Gottfried Lehmann - a kapitány aki megszöktette Rákóczit
"Rákóczi szökésére november 7-én este került sor. Ezt megelőzően október 24-én Sarolta Amália hercegnő Lehmann kapitány öccsének segítségével (de nyilvánvalóan a kapitány hozzájárulásával) felkereste a fejedelmet a börtönben, hogy megbeszéljék az akció részleteit. A szökés Lehmann és öccse aktív közreműködésével, kalandos körülmények között zajlott le. Rákóczi a kapitány szobájában öltözött át a dragonyostiszti egyenruhába, amelyben elhagyta a börtönt, s egy közeli háznál készen tartott lóra ülve jutott ki a városból. Gottfried Lehmann kapitányt másnap letartóztatták.
Kegyetlen büntetést kapott a szökés segítéséért: előbb kínvallatásoknak vetették alá, majd lefejezték, holttestét felnégyelték. 1705-ben a kurucok[4] temették újra a kőszegi temetőben.[5] Sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.[6]
A fiatal Lehmann zászlósnak azonban sikerült Lengyelországba szöknie. A kivégzett Lehmann kapitány özvegyének és Jakob Cristoph Lehmann-nak Rákóczi később életjáradékot folyósított.
Az egyik legjobb monda gyűjtemény..
...Lengyel Dénes - Magyar mondák a török világból és a kuruc korból...
(ez Lengyel Dénes négy részes mondavilág-gyűjtemény sorozatának 3.része.)
https://hu.wikipedia.org/wiki/II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Ferenc
https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1054.html
https://olvasmanyaid.blogspot.hu/p/kuruc-mondak-1.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gottfried_Lehmann
Téma: (H)Ősök csarnoka - II. Rákóczi Ferenc
Nincs hozzászólás.